A budapesti Izotóp Intézet Kft. elismerte, hogy az orvosi izotópokat gyártó csillebérci laborjából kiszivárgott jód-131 okozta a november közepén több európai országban is észlelt megnövekedett radioaktív sugárzás egy részét. A kémény szűrőrendszere a javítás után sem működött tökéletesen, így két adagban került sugárzó anyag a budapesti levegőbe. A cég szerint kizárt, hogy a sugárzás egészéért ők lennének a felelősek, és hogy a környező országokig eljutott volna a szennyezésük.
November elején hét európai országban, Magyarország mellett Csehországban, Ausztriában, Szlovákiában, Németországban, Svédországban, Franciaországban és Lengyelországban mértek a levegőben a szokásosnál sokkal magasabb, de az egészségügyi határértéket nem elérő radioaktív szintet. Az hamar kiderült, hogy a sugárzást a jód 131-es izotópjának részecskéi okozták, de egészen eddig rejtély volt, hogyan kerültek azok Európa légterébe.
Eleinte a fukusimai katasztrófából származó szennyeződésre gyanakodtak a szakértők, most azonban kiderült, hogy a sugárzó anyag magyar eredetű volt, és az Izotóp Intézet Kft. csillebérci laborjából származott. Magyarországon egyedül ez a cég gyárt orvosi jód-131-et, amit a pajzsmirigy betegségeinek vizsgálatára és gyógyítására használnak. „Az elmúlt hetekben Budapest légterében mért jód-131 egy hányada nagy valószínűséggel az Izotóp Intézet Kft. általi kibocsátásból származott" – fogalmaz a cég sajtóközleménye.
A cég közleménye szerint 2011 első felében észlelték, hogy egy szivárgó kéményen keresztül szökik az izotóp, bár a kibocsátás messze a határérték alatt maradt. A gyártást mindenesetre leállították, és felújították a jódot feldolgozó fülke szűrőrendszerét. A szivárgást azonban ez sem állította meg, sőt, az csak megnövekedett, a tavasszal a levegőbe került anyag sugárzását 300 gigabecquerel, míg a szeptembertől novemberig kiszivárgott mennyiséget 324 gigabecquerelre becsülik. (A becquerel (Bq) a radioaktivitás gyakran használt mértékegysége, megadja, hogy egy radioaktív forrásban hány bomlás történik másodpercenként.)
Az ÁNTSZ által meghatározott éves kibocsátási korlát egyébként az Izotóp Intézet számára 1600 gigabecquerel, aminek a felét sem érte el a két szivárgásból származó jód-131. Az izotópgyártás normál működés melletti sugárzása sem egyenletes, általában a reaktor, és a jódot feldolgozó berendezések 2-3 napig üzemelnek (ezalatt mindig van valamennyi kibocsátás), utána 1-2 hétig, de van hogy akár hónapokig nem. A szennyezőanyag kibocsátása így alapban is impulzusokban történik, most a hibás szűrőberendezés miatt voltak nagyobbak ezek az impulzusok.
A cég ügyvezető igazgatója, Lakatos Mihály kérdésünkre elmondta, hogy a kft. kibocsátása önmagában nem okozhatta az Európa több részén mért sugárzást, de hozzájárult ahhoz. Állítása szerint a laborjukból a levegőbe jutó jód-131 a mérésekben csupán a magyarországi, illetve a más közép-európai sugárzási szintek közötti különbségért felelős (a magyar jóval magasabb volt, mint a szomszédos országokban mért), és kicsi a valószínűsége annak, hogy a szennyeződésük több száz kilométerre eljutott volna. Más labor vagy reaktor radioaktív szivárgásáról a múlt heti megemelkedett sugárzás idején nem érkezett hír Európából.
Az MTI szerint a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség azt közölte, valószínűleg a budapesti intézet volt a forrása a több országban mért, megnövekedett sugárzási szint forrása, míg az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság jelentése éppen ennek ellenkezőjét állítja. "Semmilyen, a megengedettől eltérő kibocsátás nem történt, az elmúlt héten a Cseh Köztársaságban és Európa más államaiban mért megnövekedett jód-131-koncentrációt nem Magyarország okozta." - áll a közleményben.
A jód-131 a nukleáris és sugárbiológiai intézményekben egyik leggyakrabban előforduló radioaktív izotóp, a fukusimai baleset után is többek között ebből került nagy mennyiség a környezetbe. Az ilyen anyagok fontos jellemzője a felezési idő, aki megadja, hogy adott számú radioaktív atom fele mennyi idő alatt bomlik el. A radioaktív bomlás során a radioaktív izotópból általában stabil izotópok keletkeznek, nagy energiájú sugárzás kíséretében.
A jód-131 felezési ideje rövid, körülbelül nyolc nap, azaz ezer darab 131-es jódizotópból ötszáz bomlik el nyolc nap alatt, újabb nyolc nap alatt a maradék fele (250), újabb nyolc nap alatt megint a fele (125), és így tovább. A jód-131 tehát hamar elbomlik, így a mostani sugárzást valóban nem okozhatta az év első felében történt szivárgás – viszont a novemberi hozzájárulhatott.
A jód a szervezetben is megtalálható, a pajzsmirigy normális működésének elengedhetetlen feltétele, a súlyos jódhiány szellemi és testi fogyatékossághoz vezethet. 131-es izotópját az egészségügyben terápiában is használják, ha pajzsmirigyműtét után egy nehezen eltávolítható maradványt vagy a környező nyirokcsomókba átterjedt daganatos áttétet kell elpusztítani. Az ilyen beavatkozásokra igen nagy aktivitású jódizotópot alkalmaznak, amelynek sugárzása sok milliárdszor nagyobb annál, mint ami a Csernobili katasztrófa után Magyarország légterében mérhető volt.