Ősi éghajlati adatok alapján az emelkedő szén-dioxid szint lassabban növeli a globális hőmérsékletet, mint a korábbi adatok mutatták. Az erről írt tanulmány szerzői azonban figyelmeztetnek: ez nem azt jelenti, hogy megúsztuk a klímaváltozás következményeit, csak egy kis időt nyertünk a cselekvésre.
Egy tanulmány szerint a Föld globális hőmérséklete mégsem annyira érzékeny a levegő szén-dioxid szintjének változására, mint azt korábban gondolták. A kutatók szerint így is drasztikus változásokra számíthatunk, de nem a közeljövőben.
Az eddigi klímamodelleknél a kutatók az előző százötven év meteorológiai mérési alapján próbálták megállapítani, mennyire érzékeny az éghajlat a szén-dioxid szint emelkedésére. Ezek alapján azonban nehéz egyetlen pontos értékre leszűkíteni az eredményeket, és a kutatók inkább egy várható hőmérséklet-tartományt határoznak meg, azt feltételezve, hogy a légköri szén-dioxid szint az iparosodás előtt érték duplája lesz.
Andreas Schmittner professzor, a tanulmány vezető szerzője a legutóbbi, 21 ezer évvel ezelőtti jégkorszak felszíni hőmérséklete alapján arra a következtetésre jutott, hogy a korábbi becslésekkel ellentétben ez az időszak nem is volt olyan hideg. A professzor szerint ez azt jelenti, hogy a szén-dioxid hatása kisebb, mint korábban gondolták.
Az őskori klímaadatok használatával a tudósok pontosabb jóslatot adhatnak a jövőben várható hőmérsékletekről. Az új modell alapján – még mindig az iparosodás előtti szén-dioxid szint megduplázását feltételezve – a Föld felszíni hőmérséklete csupán 1,7-2,6 Celsius-fokkal emelkedik. Ez egy sokkal pontosabb becslés, mint az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) által 2007-ben megadott 2-4,5 Celsius-fokos tartomány. Az sem utolsó szempont, hogy az új modellel kapott hőmérséklet-tartomány átlaga háromról két fokra csökkent, amely globális szempontból nagyon fontos.
„Külön fel szeretnénk hívni a figyelmet arra, hogy az eredmények nem azt jelentik, hogy kevésbé kell komolyan venni az emberiség által okozott klímaváltozást” – figyelmeztetett Antoni Rosell-Mele, a Barcelonai Autonóm Egyetem kutatója, aki az új eredményeket publikáló csapat tagja. Viszont azt is hozzátette, hogy a katasztrofális klímaváltozáshoz a jelenleginél sokkal nagyobb mértékben kellene növekednie a széndioxid-kibocsátásnak.
A legjobb természetesen az lenne, ha a csökkenne a szén-dioxid és minden más üvegházgáz kibocsátása, de egyik állam sem töri magát nagyon az ügyért. Örüljünk, hogy nyertünk egy kis időt az éghajlati armageddon előtt – legalábbis az új eredmények szerint.