Német megfigyelések szerint a hollók csőrükkel, szárnyaikkal magyaráznak társaiknak. Ez az első eset, amikor a főemlősökön kívül más vadon élő állatoknál is megfigyelték a gesztikulálás képességét. A kutyákat és más állatokat is meg lehet tanítani arra, hogy gesztusok segítségével rámutassanak különböző tárgyakra. Természetes körülmények között azonban ezt a képességet csak legközelebbi rokonainknál, a főemlősöknél figyelték meg eddig – írja a LiveScience.

„Az elmúlt évek kutatásai bebizonyították, hogy mennyire intelligensek a hollók, a varjak és a szarkák, jóval okosabbak, mint a madarak többsége, de a főemlősöket is túlszárnyalják némely vonatkozásban" – magyarázta a kutatásokat irányító Simone Pika. Az ornitológusok, hogy kiderítsék, képesek-e a hollók gesztusokkal kommunikálni, az ausztriai Grünauban, a Cumberland természetvédelmi parkban élő populációjukat figyelték meg. Minden egyes madár egyéni azonosítót kapott, hogy könnyebb legyen az ornitológusoknak nyomon követni őket.

A kutatók észlelései szerint a hollók csőrüket kézként használják, hogy felmutassanak társaiknak különböző tárgyakat – mohát, kődarabkákat vagy kis gallyakat. Ezeket a gesztusokat többnyire az ellenkező nem egyedeinek szánták, és a megszólítottak gyakran vették az üzenetet, rápillantottak az ominózus tárgyra. A hollók sokszor úgy is kommunikáltak egymással, hogy összeérintették a csőrüket, vagy közösen forgattak valamilyen tárgyat. A kutatók szerint a gesztusok a potenciális partner érdeklődését hivatottak felkelteni, vagy egy már meglévő kapcsolatot erősíteni.

Simone Pike kollégáival folytatja a kutatásokat, hogy megismerje a hollók esetleges más gesztusait is, valamint azok jelentését. Az ornitológusok szerint az emberi nyelv kialakulásának rejtélye csak az állatvilág kommunikációs rendszereinek feltérképezésével oldható meg. A Max Planck Ornitológiai Intézet kutatóinak vizsgálatairól a Nature Communications című folyóiratban jelent meg tanulmány.