A Homo sapiens által mamutcsontokból épített kunyhók eddig Nyugat-Ázsiában kerültek napvilágra, az építményeket a 27 500 és 15 000 évesre datálják.

Most Ukrajnában, a Dnyesztr-partján, Molodova falu közelében egy őskőkori régészeti helyszínt tártak fel a párizsi Természettudományi Múzeum archeológusai Laetitia Demay irányításával. Az ásatások során egy negyven négyzetméteres alapterületű, kör alakú építmény került napvilágra, amelyet 116 mamutcsontból alkottak, agyarak, váll- és medencecsontok, bordák felhasználásával. Az időjárás és víz okozta károsodás arra utal, hogy a csontokat egy sekély árokban helyezték el. Az építmény korát 44 ezer évesre becsülik.

A jelek szerint itt dolgozták fel a zsákmányt és készítették el 15 főzőgödörben az étkeket. Az építmény belsejében legalább 15 mamuttól származó csontokat fedeztek fel, amelyeken látszanak a hús lefejtésekor ejtett bemetszések, karcolások. Ugyanakkor nincs annak nyoma, hogy állatok lakmározhattak volna a mamuttetemekből. Az ásatások során napvilágra kerültek más állatok, így bölények és szarvasok csontjai is.

Mint Stéphane Péan, a tanulmány társszerzője kiemeli, Molodova környékén feltárt őskőkori építmény különbözik a Homo sapiens által készített csontkunyhóktól, következésképp a két faj egymástól függetlenül fejlesztette ki az építési technikát. A helyszínen feltárt kőeszközök tipikus neandervölgyi szerszámok voltak, szintén azt támasztva alá, hogy a Homo neanderthalensis készítette a csontépítményt.

"A neandervölgyi ember csoportjai legfeljebb harminc főből álltak, s rendszeresen visszatértek Molodova környékére, ahol vadásztak, majd feldolgozták és elfogyasztották a zsákmányt" - vélekedett Stéphane Péan.