A méhnyakrák, illetve a kialakulására utaló jelek hamarabb és optimálisabban kimutathatók a harmincon felüli nőknél a humán papillomavírus (HPV) észlelésére készült teszttel, mint sejtmintavétellel – jelentették be holland tudósok.

A HPV-teszt és a hagyományos Pap-teszt (azaz sejtmintavétel) együttes elvégzésével jóval korábban észlelni lehet a daganatos betegséghez vezető károsodásokat és ezzel sok méhnyakrákos eset kialakulását lehet megakadályozni – olvasható a HealthDay News cikkében, amely ismerteti Chris Meijernek, az Amszterdami Orvosegyetem patológia professzorának kutatási eredményeit.

Szinte az összes méhnyakrákos esetet a humán papillomavírus okozza, ami szexuális együttlét útján terjed. Akadnak olyan HPV-törzsek, amelyek erősebben köthetők a daganatos betegséghez, mint a többiek. A HPV-teszt előtérbe helyezése a korábbi kenetvételes teszttel szemben a korai felismerés tekintetében megalapozott – jegyezte meg Meijer.

Kutatócsoportja azonban azt is ellenőrizni akarta, hogy a HPV-tesz nagyobb védelmet és hosszabb távú észlelést is lehetővé tesz-e, ha ötévente történik a szűrés. Az eredmények alapján a válasz igen. Meijer csoportja közel 45 ezer 29-56 éves nőt vont be a vizsgálatba. Az egyik felüket a Pap-teszttel és HPV DNS-teszttel is szűrték, míg a másikat csak a kenetvételles teszttel. Öt évvel később az összes nőn elvégezték mindkét tesztet.

Az első szűréskor a HPV-teszt több korai elváltozást jelzett, ami méhnyakrákhoz vezethet, mint önmagában a Pap-teszt. Öt évvel később a HPV-csoportból sokkal kevesebb nőnél tapasztaltak rákra utaló előzményeket, illetve kialakult méhnyakrákot, mint a Pap-csoportban – mutattak rá a tudósok, akik a The Lancet Oncology című folyóirat december 15-én megjelent számában publikálták a kutatást.