„Szereted a vajat!" – hangzik el egy gyermekjátékban, amikor egy boglárkát a másik álla alá tartva vajra emlékeztető sárga folt jelenik meg annak bőrén. A játék alapjául szolgáló jelenség okait megfejtették a cambridge-i egyetem tudósai.

A kúszó boglárka (Ranunculus repens) neve franciául bouton-d'or (aranygomb), angolul buttercup, németül Butterblume, hollandul boterbloem (vajvirág), annak a vajhoz hasonló visszatükröződésnek köszönhetően, ami akkor keletkezik, amikor a bőrhöz közelítik.

„A tudósokat egy évszázada foglalkoztatja a jelenség" – magyarázta a neves brit egyetem, amelynek írása a brit tudományos akadémia Interface című folyóiratában jelent meg. A cambridge-i egyetem fizikai és botanikai tanszéke felfedezte, hogy a szirmok sajátos szerkezete a magyarázata a boglárka sajátos visszatükrözését.

A szirmok sejtjei két rendkívül sima felületből állnak, amelyeket levegőréteg választ el egymástól. A fénynek a sima felületen és a levegőpárnán át történő visszatükröződése magyarázza, miért tükröz vissza a boglárka több fényt, mint bármelyik más virág. A kutatók azt is felfedezték, hogy a boglárka jelentős adag ibolyántúli sugárzást is visszatükröz, amelyre igen érzékenyek a méhek és más beporzó rovarok.

A visszatükröződés fő funkciója, hogy vonzza a szaporodást biztosító rovarokat. Bár más tényezők – mint az illat és a hőmérséklet – is befolyásolják a virág és a beporzó rovarok közötti kapcsolatokat, a vizuális forma a kommunikáció fontos eleme.