A Hubble űrteleszkóp 2009-ben szolgálatba állított műszere, a Cosmic Origins Spectrograph bizonyítékot talált arra, hogy a Plútó felszínén nagy mennyiségben találhatók összetett szerves vegyületek. A NASA rejtélyesnek és furcsának nevezte a Hubble által talált molekulákat.

Az űrteleszkóp az ultraibolya tartományban tapasztalta azt, hogy a Plútó felszínén valami nagyon hatékonyan nyeli el a sugárzást. Érdekes módon a Plútó ultraibolya tartományú vizsgálatai a kilencvenes években nem mutatták ugyanezt a jelenséget, aminek az oka az lehet, hogy a törpebolygó most másik felét mutatja felénk, mint két évtizede. Más mérések a Plútó atmoszférájában növekvő nyomást mutattak ki az elmúlt évtizedekben, ennek is lehet következménye, hogy megváltozott a felszín.

A kutatók szerint az UV-elnyelő vegyületek összetett szénhidrogén-molekulák lehetnek, amelyek esetleg nitrogént is tartalmaznak. A bonyolult szerves molekulák természetesen még nem jelentik azt, hogy az élet valamilyen nagyon primitív formája is kialakulhatott a törpebolygón, jelenlegi ismereteink szerint ehhez túl zordak ott a körülmények.

A Plútó felszínét fagyott metánból, szén-monoxidból és nitrogénből álló jég borítja. A kutatók elmélete szerint ebből a jégből jöhettek létre a szerves molekulák a gyenge napfény és a kozmikus sugárzás hatására beinduló kölcsönhatásokban. A felfedezéshez az amerikai űrügynökség szondája, a New Horizons adhat új részleteket, amikor 2015-ben eléri a Plútót, és megkezdi tudományos méréseit a bolygóról, illetve holdjáról, a Charonról.