Az Etna kitörése csütörtök hajnalban történt, több webkamera is követte. A tűzhányó ötezer méteres magasságig tornyosuló hamufelhőt okádott magából. A vulkán alacsonyabb intenzitású tevékenységét és az ezzel járó lávatűzijátékot a paroximális kitörés, vagyis a lávaszökőkút látványos kirobbanása követte.

A kitörési felhő egy része összeomlott a saját súlya alatt, és a hóval borított hegytetőre omlott. A forró vulkáni gázokból és törmelékekből álló áradat (piroklaszt) és a hideg hó kölcsönhatása tovább látványos robbanásokat eredményezett.

A geofizikával és vulkanológiával foglalkozó Catania Intézet szerint a láva egy új kráterből is szivárogni kezdett. A hivatalos szervek gyors válságtanácskozást tartottak a Cataniához közeli reptéren, de a légiforgalmat egyelőre nem állították le.

Dr. Harangi Szabolcs, az ELTE Kőzettan-Geokémiai Tanszék vezetője kérdésünkre elmondta, hogy az Etna ciklikusan működő vulkán, de a kitöréssorozatok rendkívül változó időközönként zajlanak. Az egyes kitörések néhány óráig tartanak, ám elképzelhető, hogy ezután napokig nem történik semmi – az is előfordulhat, hogy hónapokig nem észlelhető a vulkán aktivitása.

Az Etna a Föld legaktívabb tűzhányója. Noha tavaly január előtt viszonylag nyugodt volt, azóta már tizenkilenc kitörést észlelhettünk. Mindez eltörpülni látszik a 2000-es kitöréssorozat mellett: akkor hatvanhat alkalommal tört a felszínre a forró láva és a vulkáni hamu.