A venezuelai elnök azzal vádolta az amerikai titkosszolgálatot, hogy ők felelősek a rákos megbetegedéséért. Az Egyesült Államok tagadta a vádat, a kutatók pedig kimutatták, hogy a rákot nem, vagy csak nagyon kis eséllyel lehet szándékosan előidézni a szervezetben.
Hugo Chávez a latin-amerikai kormányfők daganatos megbetegedéseit egy sajátos összeesküvés-elmélettel hozta közös nevezőre. A venezuelai elnök azzal reagált az argentin elnök pajzsmirigy-daganatának hírére, hogy szerinte az USA egy új technológiát felhasználva betegíti meg a dél-amerikai elnököket.
Brian Palmer, a New Scientist szerzője szerint ennek igen csekély a valószínűsége. Palmer több szempontból is megvizsgálta a kérdést, figyelembe véve, hogy milyen hatások képesek előidézni rákos megbetegedést. A rákos sejtek szervezetbe juttatása önmagában nem elég; ezeknek a szöveteknek a test bizonyos részeiben, maguktól kell kialakulniuk. Az élő rákos sejtek befecskendezése értelmetlen, mivel az immunrendszer elpusztítja azokat.
Elméletileg elképzelhető, hogy az amerikai titkosügynökök egy legyengült szervezetet fertőzhessenek meg rákos sejtekkel, ilyenkor ugyanis az immunrendszer nem képes kellően intenzív védekezésre. További lehetőség, hogy Chávezből kinyert szöveteket fertőztek meg karcinogénekkel (rákkeltő anyagokkal), majd a fertőzött szöveteket juttatták vissza a szervezetébe. Ezekkel a metódusokkal azonban még sosem sikerült valakit rákkal megfertőzni.
A rák kialakulásának esélyét természetesen lehet növelni, a leghatékonyabb módszer erre a besugárzás. Az onkológusok rendszeresen használnak sugárzást kibocsátó implantátumokat. A rák elleni harcban használt eszközök mérete a borsszemnél is kisebb, és nagy dózisú sugárzást bocsátanak ki. A sugárzás előidézhet rákos megbetegedést, de inkább csak annak az esélyét képes növelni, száz százalékos hatékonysággal nem alkalmazható. További problémát jelenthet, hogy az alany valószínűleg észrevenné, ha ilyesmivel próbálkozna valaki. Az implantátum ugyanis viszonylag nagy mérete miatt könnyen észrevehető, ráadásul pont emiatt nem lehet befecskendezéssel a szervezetbe juttatni, csak katéter használatával.
Kevésbé feltűnő megoldás lehet a célpont étrendjének megmérgezése. A felhasznált mérgek között szerepelhetnek az aflatoxinok, amik a májrák kialakulásáért felelősek, de egyéb rákkeltő anyagokkal is hasonló hatás érhető el. A Helicobacter pylori például gyomorrák előidézésére képes, a papillomavírusok pedig végbélrákot is okozhatnak. Ezek az anyagok viszont csak hosszabb távon képesek kifejteni a hatásukat, és a megbetegedést még ez sem garantálja. Kínában és Afrikában például az átlagosnál jóval gyakoribb az aflatoxin, viszont mindössze a lakosság egy ezrelékénél képesek rákot előidézni.
Az ötvenes években több kísérletet is végeztek amerikai elítélteken. A mit sem sejtő alanyoknak élő rákos sejteket fecskendeztek be, de a vizsgálatokat végző orvosok megállapították, hogy az immunrendszer ezeket elpusztította. Ezeknek a kísérleteknek még az ötvenes években véget vetettek. Azóta csak egy tajvani doktor próbálkozott a ráksejtek beültetésével, 2009-ben, de ez nem tudományos kísérlet, hanem biztosítási csalás volt. És bár a biztosítók 660 ezer dollárt fizettek az érintetteknek, később egyiküknél sem tudták diagnosztizálni a rákos megbetegedést.