Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint az űrszonda el nem égett darabjai a chilei Wellington-szigettől mintegy 1250 kilométerre nyugatra csapódtak az óceánba.

A Roszkoszmosz a becsapódás előtti prognózisában is párezer kilométert tévedett: közleményükben az Atlanti-óceán szerepelt végső helyszínként, jelentették a hírügynökségek.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) negyed kilenckor bejelentette, hogy nincs szükség az űrszondával kapcsolatosan további óvintézkedésre, miután vasárnap kora este még egy esetleges magyarországi becsapódásra készültek. A becsapódás előtti, koraesti közleményben azt írták, hogy nem kizárt, hogy magyarországi területre érkezik a világűrből visszatérő űrszonda egy Brazíliát és Közép-Európát átszelő pályán haladva: Magyarországon a Letenye – Balaton – Ercsi – Jászberény – Nyíregyháza vonaltól délre fekvő területet jelölték lehetséges helyszínként.

A katasztrófavédelem a magyar rendőrséggel és a Magyar Honvédséggel együttműködve folyamatosan figyelemmel kísérte az eseményeket és felkészültek az esetleges beavatkozásokra. Az első közlemény szövegében például óva intették a lakosságot attól, hogy az űrszonda lezuhanó darabjait megfogják.

A korábbi becslésekben sem zárták ki, hogy az űrszonda Magyarországra zuhanhat, majd vasárnap délelőtt Kína területére számították ki a becsapódás helyét. A különböző helyszínek megjelölése azzal magyarázható, hogy hol felgyorsult, hol lelassult az űreszköz haladása a légkörben.

Orosz szakértők szerint az indításkor 14 tonna össztömegű szonda lezuhanó darabjainak teljes tömege kétszáz kilogramm volt.

A Phobos-Gruntot arra szánták, hogy a Mars pályájára állva kis távolságból tanulmányozza a Naprendszer Földhöz legközelebbi bolygóját, és egy leszálló modult küldjön a Mars Phobos nevű holdjára. A felbocsátás után azonban a szonda nem tudott ráállni a Marshoz vezető pályára, a Föld közelében maradt, és darabjai vasárnap lezuhantak.