A tavalyi japán földrengés, illetve az azt követő szökőár nemcsak a városi infrastruktúrát, hanem a mezőgazdasági területeket is károsította. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy Japánban a termőterület mérete alacsony, a szökőár által elmosott szántóföldeketet viszont a sós tengervíz megművelhetetlenné tette. Az ehhez hasonló mezőgazdasági katasztrófák után a termőtalajnak körülbelül tíz évre van szüksége a regenerálódáshoz, a gazdáknak pedig olyan haszonnövényekkel kell kísérletezniük, amelyek sós talajban is képesek növekedni.

A japán rizstermesztést a szökőár igen nehéz helyzetbe hozta. A brit Sainsbury Laboratory kutatóival együttműködve a japán kutatók genomszekvenálással olyan mutáns rizst hoztak létre, amivel a renegerálódás ideje két évre csökkenhet. A most megalkotott törzs jóval ellenállóbb a sós talajjal szemben, mint azok a rizsfajták, amelyeknek nem módosították a génkészletét.

A kutatásban részt vevő Brande Wulff, a Sainsbury Laboratory munkatársa elmondta, hogy a genom szerkezetének alaposabb megértése és a genomszekvenálás kutatási eredményei nagyban hozzájárultak a mostani eredményekhez, mivel a közelmúltban felfedezett génvariánsok tették lehetővé a japánok számára szükséges növénytörzs előállítását. A Sainsbury Laboratory és a japán kutatók együttműködésének köszönhetően mostanra elkészült a sónak ellenálló mutáns rizs, így már csak arra kell figyelniük, hogy a megfelelő mutánsokat használják, és hogy a megfelelő vetőmagot szállítsák a termelőknek.

A növények hasznos tulajdonságainak mesterséges kiválasztása korábban komoly nehézségekbe ütközött. Ha a növények egyes génkészleteit módosítjuk, az csak csekély hatást gyakorolnak a teljes génstruktúrájára és tulajdonságaira. A környezeti hatásoknak ellenálló növénytörzsek kialakítása emiatt roppant bonyolult folyamat volt. A genomszekvenálás fejlődése azonban már lehetővé teszi, hogy a kutatók szinte génenként alakítsanak át egyes növénytörzseket.