Pár hete még mínusz tíz alatti számokat mutattak napközben is a hőmérők, most viszont kitört a tavasz, süt a nap, és 15 fok fölötti hőmérsékletet élvezhetünk. A melegfront hatását nem mindenki élvezi, az arra érzékenyeket erősen megviseli az időjárás hirtelen változása.
Az időjárási frontok kialakulását a légkör szakadási felületei okozzák; ezek mentén a meteorológiai paraméterek hirtelen változnak meg. A változást elsősorban a ciklonokban és anticiklonokban váltakozó hideg-meleg levegő, a hozzájuk tartozó egyedi csapadékmezők, illetve a légáramlatok ellenkező iránya okozza. Magyarországon viszonylag sűrűn, átlagosan 4-6 naponta követik egymást a frontok. A kialakulásukat nem csupán a légnyomás, a hőmérséklet és a páratartalom változik, hanem a levegő ionösszetétele és sűrűsége, a légelektromosság, vagy az elektromágneses tér erőssége is.
Frontátvonulás idején nagymértékű, gyors változások hatnak az emberi szervezetre. A Magyarországon gyakoribb melegfrontra a szervezet paraszimpatikus, hidegfront idején viszont szimpatikus idegrendszeri hatásokkal reagál. Kettős fronthatás idején mindkettő érezteti hatását, ráadásul a hideg- és melegfrontnak egyaránt vannak olyan fajtái, melyeknél a hatások nem egyértelműek, mivel keverten vagy együttesen mutatkoznak.
A frontérzékenység személyiségfüggő, így nem meglepő, hogy egyes betegségek a kedvezőtlen légköri változások hatására felerősödhetnek. A légkör változásai leginkább a szív- és keringési problémákkal küszködők szervezetét viselik meg. Gácsér Vera, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa, a Magyar Televízió meteorológusa szerint a hidegfronti hatások gyakran indítanak be koraszülést, melegfront idején viszont - nem számottevő mértékben ugyan, de - megnövekedhet a halálozások száma.
A nők átlagosan tíz évvel később válnak frontérzékennyé, mint a férfiak. A kezdvezőtlen élettani hatásokat legfeljebb a gyerekek és a fiatalok nem érzékelik, mivel a fejlődésben lévő szervezet rugalmasabban kezeli a külső hatásokat. Az idősebbek és a csecsemők – akik viszont érzékenyebbek a különféle behatásokra – fokozott kockázatnak vannak kitéve.
A frontérzékenységre való hajlam kialakulását krónikus betegségek, korábban szerzett műtéti hegek vagy sérülések is befolyásolhatják, de tulajdonképpen bármi kiválthatja, ami a szervezet ellenállóképességét csökkenti. A frontérzékenység az emberek többségénél csak kisebb kellemetlenséget okoz, de vannak frontbetegek is, akiket a heves légköri változások komolyabban megviselnek. A frontbetegek száma nagyjából konstans, a népességen belüli arányuk az utóbbi ötven évben nem változott.
A hidegfront hatásait nem azonnal, inkább a front átvonulása után észlelhetjük. Bár sokakra kifejezetten frissítően hat, másoknál koncentrációs zavarokat okozhat. A belső feszültség fokozódik, az érzékenyebbek pedig ingerlékenyebbé válnak. A hőmérséklettel párhuzamosan a páratartalom is csökken, ez pedig reumás és asztmás panaszokkal, ízületi fájdalmakkal, esetleg gyomor-, epe- és vesegörcsökkel járhat. Egyesek a szívrohamok számának megnövekedését és a koraszüléseket is a hidegfronti hatások számlájára írják, mivel a front növeli a görcsre való hajlamokat. Mindemellett fáradékonyság, aluszékonyság is jellemzi, ráadásul a hidegfront után megerősödő szél fejfájást is okozhat.
A melegfronti hatások ezzel szemben már több órával a front átvonulása előtt jelentkezhetnek. A növekvő páratartalom, a csökkenő légnyomás és a megemelkedett hőmérséklet miatt leeshet a vérnyomás és megemelkedhet a pulzusszám, ami fáradékonysághoz, levertséghez, megnövekedett reakcióidőhöz, romló reflexekhez és csökkenő koncentrációs készséghez vezethet. Az idegrendszer kiéleződik, de az ingerküszöb csökken, a felfokozott idegállapot viszont gyorsan kimeríti a szervezetet.
Noha a melegfrontok jellemzően több mentális tünettel is járnak, nem szabad elfeledkezni az egyéb betegségekkel járó kedvezőtlen hatásairól sem. A melegfronti körülmények remek táptalajt jelentenek a kórkozók terjedésének, így ilyenkor a járványok és fertőzések száma is megszaporodik.
A frontok érkezését és áthaladását a műhold- és radartérképeken nyomon lehet követni. A Kárpát-medence domborzati sajátosságai ugyan megnehezítik a pontos előrejelzést, de a legújabb számítógépes előrejelzési modellek segítségével nagy pontossággal lehet megjósolni a fronthatásokat.
A frontra való felkészülést elősegíthetik a személyes tapasztalatok és a háziorvosi konzultáció. A fronthatásokat egyes betegségek – például az epilepszia, a vérnyomásproblémák, a cukorbetegség, a reuma vagy a műtétek - súlyosbíthatják, így érdemes felkészülni az időjárás változásaira. A szakemberek a testmozgást és az egészséges táplálkozást javasolják, mivel ezek enyhíthetik a tüneteket.