Százezer éve szállt tengerre a neandervölgyi ember, ötvenezer évvel megelőzve a Homo sapienst – írják görög kutatók a Journal of Archaeological Science című folyóiratban megjelent tanulmányukban.

A Homo neanderthalensis a régészeti leletek tanúsága szerint körülbelül háromszázezer évvel ezelőtt jelent meg és huszonnégyezer éve tűnt el máig felderítetlen okok miatt. Neandervölgyiek által készített jellegzetes pattintott kőeszközöket fedeztek fel Zákinthosz, Lefkádia és Kefalinía szigetén, amelyek 5-12 kilométerre vannak a görög szárazföldtől. Első franciaországi lelőhelyük alapján a kőeszközöket a moustier-i ipar vagy kultúra tárgyainak tekintik. A leletekből, amelyek korát százezer évesre becsülik, a Patraszi Egyetem kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy a neandervölgyi a modern embert ötvenezer évvel megelőzve képes volt a hajóépítésre.

2008-ban amerikai régészek Thomas Strasser, a Rhode Island-i Province Egyetem kutatója vezetésével Krétán hasonló kőeszközöket találtak, amelyek korát 130 ezer évesre becsülik. Kréta 40 kilométerre van a szárazföldtől, vagyis a leletek tanúsága szerint a neandervölgyi ember sokkal korábban szállt tengerre és sokkal messzebbre merészkedett.

A tudósok feltételezése szerint azonban nem a neandervölgyi ember volt az első hajós: az Indonéziához tartozó Flores szigetén az emberfélék (hominidák) által készített egymillió éves kőeszközökre bukkantak. Nagy valószínűséggel a Homo erectus képviselői szelték át a tengert jóval a neandervölgyi megjelenése előtt.