Ahogy korábban arról az Index is hírt adott, február 20. és 26. között az előző hetinél másfélszer több ember, egészen pontosan 33 800 fő fordult orvoshoz influenzaszerű megbetegedések okozta panaszokkal. Az ilyen betegek száma az ország valamennyi közigazgatási területén emelkedett, azonban az jól látszik, hogy leginkább a 35 év alatti népesség van kitéve a fertőzésveszélynek, ezen belül is külön fontos odafigyelni a 6 és 14 év közötti korosztály magas, 35 százalékot is meghaladó fertőzöttségi arányára.

Dr. Ócsai Lajos, az Országos Tisztiorvosi Hivatal Járványügyi Főosztályának vezetője megkeresésünkre elmondta, hogy az OEK aktuális adataiból is kiolvasható képért leginkább az felelős, hogy ez a két korosztály tölti a legtöbb időt irodák és iskolák emberekkel teli helyiségeiben. A közhiedelemmel ellentétben leginkább ez, nem az enyhülő időjárás okozza a vírus fokozott terjedését. „Bár sok helyütt hallani, hogy az influenzajárványra a javuló vagy romló időjárás is hatással van, valójában sajnos a vírus ennél sokkal önállóbb életet él”, válaszolta kérdésünkre a főosztályvezető. „Decembertől áprilisig influenzaszezon van, a Magyarországon és a környező országokban most fertőző vírusok az eddigi tapasztalatok alapján még két-három hétig mindenképp biztosítják az emelkedő betegszámot.”

Az oltás segít(hetne)

Dr. Ócsai Lajos arra a tényre is felhívta a figyelmünket, hogy a 6-14 évesek magas megbetegedési aránya részben a gyermekkorban beadható, influenza elleni oltások elmaradásának is köszönhető. „Az USA-ban és Japánban pont ez az a korosztály az, ahol igyekeznek minél magasabb átoltottságot biztosítani az egészségvédelmi szervek, hiszen ez az egyik leghatékonyabb mód a terjedés sebességének lassítására – az időskorú influenzás betegek halálozási aránya is úgy csökkenthető leginkább, ha megakadályozzák, hogy a gyermekek széthordják a fertőzést.”

Magyarországon más betegségekkel kapcsolatban jóval elfogadottabbak a gyerekkori védőoltások, Ócsai szerint az influenzát sokan könnyű, veszélytelen betegségnek gondolják, holott a szövődményekbe (bakteriális felülfertőzés okozta tüdőgyulladásba, szív- és érrendszeri betegségek hirtelen súlyosbodásába) világszerte évente 250-500 ezer ember hal bele.

A hazai tapasztalatok alapján a szezon előtt beadott, évenkénti védőoltás kifejezetten hatékony, azonban fontos, hogy ezt évente megismételjük. „Az elmúlt évek adataiból jól látszik, hogy azok között, akik két egymást követő évben megismételték a védőoltást, 80 %-osnál is nagyobb védettséget sikerült elérnünk, míg azoknál, akiknél a második évben elmaradt a hatóanyag beadása, a védettség alig 16 %-ra csökkent.”

Arra a kérdésre, hogy érdemes-e még annak is beoltatnia magát, aki korábban, főleg az influenza-szezon előtt nem tette meg, a főosztályvezető válasza egyértelmű volt: ártani semmiképpen nem árt, de fontos tudni, hogy a védettség kialakulásához két hét kell, így a járvány közepén nagy az esély, hogy ennyi időt már nem tudunk anélkül eltölteni, hogy érintkezésbe kerüljünk a vírussal. Azok, akik már korábban beadatták maguknak a vakcinát, nagyrészt védve érezhetik magukat, hiszen a trivalens, azaz háromkomponensű oltóanyag mind az idén terjedő, Európában a megbetegedések 96%-át okozó A(H3N2), mind a B típusú törzs ellen véd – bár már jelentettek olyan, főleg a gyerekek között terjedő B-variánst is, ami nincs benne az idei vakcinában. Mint megtudtuk, ennek hatására a WHO a következő szezonra ennek megfelelően változtatja majd az oltóanyag összeállítását.

A vitamin nem árt, de a stressz nem segít

A gyakori kézmosás és a nagyobb embertömegek kerülése a következő néhány hétben mindenképp javasolt, a vitaminszedéssel kapcsolatban azonban megoszlanak a vélemények. Dr. Ócsai Lajos szerint a nagy mennyiségű vitamin kampányszerű beszedése helyett sokkal fontosabb a kiegyensúlyozott étrend, de ha valaki igazán csökkenteni akarja megbetegedési esélyeit, akkor kerülje a stresszt. Elmondása alapján a szervezet védekezőképességét 2-3 nap alatt teljesen lemerítő stressz sokkal komolyabb veszélyt jelent a vitaminhiánynál.