A zürichi ETH intézet szakemberei Michael Zimmermann táplálkozáskutató vezetésével 148 ország jódfogyasztással kapcsolatos legfrissebb adatait értékelték ki vizsgálataikhoz. Eredményeiket az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2003-ban, majd 2007-ben végzett felméréseivel vetették össze.

A The Journal of Nutrition című tudományos folyóiratban közölt tanulmányuk szerint a vizsgált országok közül 32 lakosai nem jutnak kellő mennyiségű jódhoz. 2003-ban a WHO 54 országot sorolt ide. Az ETH kutatásai ugyanakkor rámutattak arra, hogy világszerte minden harmadik iskolás korú gyereknek lenne szüksége több jódra.

Különösen rossz a helyzet Délkelet-Ázsiában és Afrikában: 76 millió gyerekből 58 millió szervezetében nincs elég jód. Romlott a helyzet Oroszországban is, de jódhiányban szenvednek fejlett ipari államok - Ausztrália, Új-Zéland vagy épp Nagy-Britannia - lakosai is. Nagy-Britanniában többek között azért, mert nincs vonatkozó rendelkezés, amely előírná, hogy a konyhasót jóddal kell gazdagítani. Emellett sok országban az emberek alulinformáltak és kétkedőn tekintenek a hozzáadott anyagokra.

A jód azonban létfontosságú. Az élelmiszerek viszont olyannyira alacsony jódtartalmúak, hogy az nem fedezi az emberi szervezet igényeit. A jódhiány káros az agy fejlődésére és a pajzsmirigy megnagyobbodásához vezet, golyvát (strúmát) okoz. A golyva különösen a hegyvidékeken volt gyakori korábban, mert ezekben a régiókban kimosódott a jód a talajból az évezredek alatt, így nem volt jelen az élelemként használt növényekben.