A kutatásban hat kínai és öt ausztrál intézmény tudósai, valamint brit kutatók vettek részt Darren Curnoe, az Új-Dél-Walesi egyetem docense és Csi Hszüeping, a kínai örökségvédelmi régészeti intézet professzora irányításával.

A csontok, amelyek legkevesebb öt személyé lehettek, 11 500 és 14 500 évvel ezelőtti időszakból származnak, abból a korból, amikor Kína területén megjelentek a Homo sapiens első földművelő közösségei. Két barlangban fedezték fel a leleteket, az egyik lelőhely a Malutung-barlang Mengce város közelében, Jünnan tartományban, míg a másik Lunglin falu környékén Kuanhszi tartományban került napvilágra – olvasható a BBC hírei között, valamint a PhysOrg tudományos hírportálon.

A két lelőhelyen talált koponyák és fogak nagyon hasonlatosak, ami arra utal, hogy egyazon populációból származnak. A tudósok a gímszarvasok népének nevezték el az emberféléket, mivel a Malutung-barlangban az elejtett gímszarvasok Cervus elaphus tetemeit dolgozták fel és főzték meg.

A gímszarvasok népe az archaikus és a modern ember jellemzőit elegyítette. Kerek fej és kiugró szemöldökcsont jellemezte e népességet, a koponyacsontjuk meglehetősen vastag volt. Arckoponyájuk rövid volt, arcukat a széles orr uralta. Kiugró állkapoccsal rendelkeztek, ugyanakkor hiányzott a modern emberre jellemző áll. A koponyaüreg CT-vizsgálata elárulta, hogy a homloklebeny a modern emberéhez hasonlított, ugyanakkor a fali lebeny archaikus vonásokat mutat. A gímszarvas népét nagy őrlőfogak jellemezték.

Darren Curnoe és kollégái a PLOS ONE-ban közölt tanulmányban több lehetséges forgatókönyvet is felvázoltak a gímszarvas népének eredetére. Az egyik eshetőség, hogy a primitív kinézetű Homo sapiens népesség igen korai migrációjáról lehet szó, amely a modern ember többi közösségétől izoláltan élt Ázsiában, mielőtt kihalt volna. A másik elképzelés szerint a Homo sapiens Ázsiában kifejlődött populációjáról lehet szó, amely a modern ember szomszédságában élt. A harmadik lehetőség viszont, hogy a gímszarvas népe keverék népesség volt.

„Lehetséges, hogy a modern ember keveredhetett az archaikus emberfélékkel” – fogalmazott Isabelle De Groote, a londoni Természettudományi Múzeum paleoantropológusa. A kutatók megkísérlik DNS kinyerését a csontmaradványokból, ami választ adhat a rejtélyes népesség eredetére.