Abüdosz település Felső-Egyiptomban, Kairótól körülbelül 600 kilométerre délre található a Nílus nyugati partján. Az ókori Egyiptom egyik leghíresebb szent városa volt, temetőit a predinasztikus kortól a római időkig használták. Eredeti ókori neve Abdzsu, és az Ozirisz-kultusz központja volt. A hagyomány szerint, amikor Széth darabokra szabdalta Oziriszt, itt temették el a fejét.

Mivel Oziriszt a földöntúli ítélet bírájaként tisztelték, a halandók az ő sírja közelében akartak nyugodni. Amennyiben hazai földön választották ki sírhelyüket, haláluk előtt – ha módjukban állt – ellátogattak Abüdoszba Ozirisz sírjához. Abüdoszban évente egyszer misztérium-játékokat adtak elő, Upuaut sakálisten, az utak megnyitója vezetésével körmenetben vitték Ozirisz szobrát a templomba.

Mary-Ann Pouls Wegner professzor a leleteket ismertetve elmondta, hogy az igen ritka, fából készült királyszobrok egyike került elő, amely nagy valószínűség szerint Hatsepszut királynőt ábrázolja. Az uralkodónőt nagyon gyakran férfiként ábrázolták, mivel az egyiptomi fáraókat Ámon-Ré, a Napisten fiainak tartották. Ennek a szobornak viszont vékonyabb a dereka, és kecsesebb az arckoponyája, ami feminin vonásokat kölcsönöz a műalkotásnak – olvasható a Torontói Egyetem honlapján. A szobrot nagy valószínűséggel Ozirisz tiszteletére rendezett körmenetekben vitték végig a szent úton.

Az összes rangú és rendű óegyiptomi igyekezett kápolnákat és emlékműveket építeni a szent út körzetében, azonban ezeket az építményeket csak bizonyos távolságban engedték emelni. A most feltárt áldozati kápolna viszont az út közvetlen közelségében épült, nagy valószínűséggel egy magas rangú személyé lehetett, aki valamikor a időszámításunk előtt 1990 és 1650 közötti időszakban élt.

„Az áldozati kápolna bizonyítja, hogy a Középbirodalomban bizonyos személyek módot találtak arra, hogy a felvonulási útvonal közvetlen közelében építkezzenek. Legkevesebb nyolcszáz éven át fennmaradt és fogadta az áldozati ajándékokat" –  magyarázta Mary-Ann Pouls Wegner professzor.

A Torontói Egyetem régészei feltártak egy sokkal nagyobb, a Ramesszida-kori (Ramszeszek-korabeli, XIX-XX. dinasztiához tartozó) épületet is Abüdoszban. Ez templom, vagy királyi kápolna lehetett. Sokkal később az épületet újrahasznosították, állatmúmia-lerakatként szolgált. A feltárások során rengeteg csont, a mumifikálás során használt vászonpólya, valamint két macska, három birka és 83 kutyamúmia került elő, utóbbiak között egyaránt voltak kölyökkutyák és felnőtt egyedek. A múmiák vizsgálata rengeteg sérülést mutatott ki, ami arról tanúskodik, hogy a kutyákat egy ideig a helyszínen tartották, mielőtt feláldozták volna a sakálisten tiszteletére.