A kórokozókkal való korai kapcsolat egereknél szabályozza az immunsejteket és védi az állatokat az asztma vagy a gyulladásos bélbetegségek kialakulásától. A Müncheni és a Kieli, valamint a Harvard Egyetem kutatói közös munkájukat a Science című szaklapban mutatták be.

Az eredmények alátámasztják azt az elméletet, miszerint az autoimmun betegségek gyakoriságának növekedése az emlősök egyre csíramentesebbé váló környezetével áll összefüggésben. A szakértők hangsúlyozzák, hogy még meg kell vizsgálni, az eredmények az emberekre is vonatkoznak-e.

A Torsten Olszak és Richard Blumberg vezetésével dolgozó kutatócsapat kísérlete során normál, laboratóriumban élő egereket és különlegesen csíramentesen tartott egereket hasonlított össze. Utóbbiak tartása nagyon költséges, hiszen rendkívüli módon izolált műanyag dobozban, speciális módon elkészített táplálékon élnek. „A csíramentesen nevelt egerek tüdejében és bélrendszerében különösen sok természetes úgynevezett killer T-limfocita található. Ezek a sejtek aktiválódásukkor egy sor olyan anyagot választanak ki, amelyek fontos szerepet játszanak autoimmun betegségek és gyulladások kialakulásában" – fejtette ki Olszak.

A csíramentesen élő egerek a többiekhez képest sokkal fogékonyabbak voltak az asztmára és az emberi fekélyes vastagbélgyulladással (Colitis ulcerosa) rokon bélgyulladásra. Ezek a betegségek az immunrendszer felesleges reakciójának következtében alakultak ki.