A Bükki Nemzeti Parti Igazgatóság, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, valamint a Mavir a LIFE program keretében fokozottan védett kerecsensólyom-párt helyezett megfigyelés alá. Ez az első alkalom, hogy a Kárpát-medencében honos madárfajt napi huszonnégy órás megfigyelés alá vetik. A sólyompár öt tojást rakott, ezek áprilisban kelhetnek ki.
Kere-channel névre keresztelték azt a webkamerát, melyen keresztül nyomon követhetjük a nagyfeszültségű oszlopon fészkelő kerecsensólyom-pár életét. A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága és a Magyar Madártani és Természetvédelmi egyesület részéről érthető, hogy a madarak védelmével foglalkoznak, de a Mavirnak is van saját madárvédelmi programja. Ennek keretében szerelték fel az oszlopra a kamerákat, valamint az azokat működtető napelemeket. A szereléshez a szakembereknek védőruhát kellett viselnie, mivel a vezetékek a művelet közben is 400 kilovolt feszültség alatt voltak - a madarakat viszont ez egyáltalán nem zavarja.
A munkálatok ideje alatt a madarak a közeli oszlopokról figyelték a műveletet. A kamera képén március nyolcadikán jelent meg az első madár, a hím, majd néhány nap múlva a tojó is megérkezett. Az állatok otthonosnak találták a fészket; olyannyira, hogy a tojó hamarosan lerakta az első tojást. Ez pedig annak a jele, hogy biztonságban érzik magukat, és nem zavarja őket sem a vezeték, sem a kamera. Jelenleg öt tojás van a fészekben, és ennél több nem is lesz; a kerecsensólymok sosem raknak ötnél több tojást. A fiókák kikelésére április közepére várható.
A sólyomcsalád életét a nap huszonnégy órájában nyomon követhetjük. A kamera éjszaka is figyeli az állatokat, és ezt a nézők is megtehetik. A jobb láthatóság érdekében a fészket éjjel infravörös fénnyel világítják meg - a webkamera képe ilyenkor fekete-fehérre vált. Mivel a madarak az infravörös tartományt nem érzékelik, ezért a megvilágítás nem zavarja őket sem a pihenésben, sem a költésben.
Az egész napos megfigyelés nem csupán az információgyűjtés miatt fontos; a program szervezői a madarak életét és magukat a madarakat is szeretnék bemutatni a szélesebb közönségnek. A kerencsensólymot ugyanis kevesen ismerik, ami nem meglepő, mivel a természetben is ritkán találkozhatunk vele: a hazai állomány mindössze kétszáz párt számlál. Noha ez alacsonynak tűnhet, világszinten mindössze 6-12 ezerre becsülik az állatok számát, és az állomány mérete szinte mindenhol csökken. A bonni egyezmény és az IUCN listáin emiatt magasabb védelmi kategóriába sorolták a kerecsensólymot.
Magyarországon az állomány mérete lassan, de biztosan növekszik. Az 1980-as évek elején mindössze harminc párra becsülték a hazai állomány méretét, de az intenzív védelmi munka eredményeként ez idővel növekedni kezdett: manapság Ukrajna után Magyarországon a legmagasabb a kerecsensólymok száma egész Európában. A madarak elterjedésének nyugati határa a Kárpát-medence, amiben közrejátszhat, hogy itt találkozhatnak a számukra leginkább megfelelő élőhellyel. A kerecsensólymok ugyanis a füves, nyílt tájakat, a sztyeppeket, a mezőgazdasági területeket részesítik előnyben.
Egyes elképzelések szerint a mondabeli turul a kerecsensólyomnak felelhet meg. Az ősi magyar nyelv három szót ismert a sólymok különböző fajtáira: a kerecsen, a zongor és a turul szavakat. Teljes bizonyossággal nem dönthető el, hogy a turul valójában sas vagy sólyom, a mítoszok értelmezése alapján egyes kutatók szerint sasról van szó, a nyelvi bizonyítékok a sólyom jelentés mellett szólnak.