A XVII. század világháborújaként emlegetett harmincéves háború (1618-1648) döntő ütközetének, a lützeni csatának a helyszínén talált tömegsírt tártak fel a régészek Németországban. A csatát a Habsburg császári csapatok vívták Wallenstein vezetésével a svéd király, II. Gusztáv Adolf hadaival szemben. Az északi ország seregei annak ellenére is diadalmaskodtak, hogy elvesztették uralkodójukat. A lützeni volt a harmincéves háború egyik legvéresebb és legtöbb áldozatot követelő ütközete: a halottak számát 6500 és 10 000 közé teszik.

A kutatást vezető Susanne Friederich elmondta, hogy legalább hetvenöt ember maradványairól van szó; a holttesteket szorosan egymás mellé fektették több rétegben. Az első maradványokat már felszínre hozták a Száz-Anhalt tartományban lévő ásatási helyen. A régészek 2011 augusztusában találtak rá a tömegsírra XVII. és XVIII. századi történelmi források alapján. Az árok, amelybe a tetemeket helyezték, 1,1 méter mély, 6 méter széles, hossza pedig 7 méter. A feltárás Friederich szerint hat szakemberrel egy évet vehet igénybe.

A halottakat valószínűleg ruhátlanul, fegyvereik és személyes tárgyaik nélkül temették el. Friederich elmondta, hogy antropológiai módszerek segítségével megállapítható a holttestek kora, hogy milyen betegségektől szenvedtek, milyen sebesüléseket szereztek, és mi okozta a halálukat. Az izotópos vizsgálattal az is megállapítható, honnan származtak a sírban fekvő emberek. A történelem úgy tartja, hogy Lützennél német, svéd, finn és skót katonák harcoltak 1632-ben.