Az ELTE kommunikációs rektorhelyettese, dr. Fábri György sem a maga, sem az egyetem nevében nem kívánta kommentálni a vizsgálóbizottság döntését. Mint mondta, az egyetemen nem volt még ilyen ügyre precedens, hasonlóra legutóbb több mint harminc éve, így az ELTE-n nincs is kialakult metódus arra, hogyan kellene kezelni egy ilyen speciális, plágiumgyanús esetet.

A Debreceni Egyetem rektori hivatalának titkárságán délelőtt a díszdoktoravatásra hivatkozva a türelmünket kérték a kérdéseinkkel kapcsolatban, délutánra aztán már azt a választ kaptunk, hogy ebben az ügyben senki nem nyilatkozik az egyetemről.

A Budapesti Corvinus Egyetem rektori hivatala többszöri megkeresésünkre elmondta, hogy az intézmény minden esetben – a honlapjukon is megtalálható – saját szabályzatának megfelelően jár el. Mivel Schmitt Pál kisdoktorijához nincs közük, nem is szeretnének semmit hozzáfűzni az ügyhöz.

A Pécsi Tudományegyetem rektori hivatalának vezetője telefonon nem kívánt választ adni arra a kérdésünkre, hogy az egyetem miként járna el egy hasonló esetben, ha kiderülne, hogy egy tudományos dolgozat elbírálásakor súlyos hiba történt. Az emailünkre egyelőre nem válaszoltak.

A Szegedi Tudományegyetemen az oktatási rektorhelyettest, Homoki Nagy Máriát kerestük meg, hogy válaszoljon az esettel kapcsolatos kérdéseinkre. A hivatal telefonon nem kívánt tájékoztatást adni, így emailben kérdeztük meg, hogy az egyetem hasonló esetben miként szokott eljárni, illetve előfordult-e már az, hogy sok évvel a leadás után merült fel a plágiumvád egy-egy disszertációval kapcsolatban. Egyelőre tőlük sem kaptunk választ.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet is megkerestük telefonon, a nyilatkozatot rektori engedélyhez kötötték (ez az eljárás nem meglepő, az egyetem dolgozói enélkül semmilyen témában nem nyilatkozhatnak a BME nevében). Délután negyed egykor a rektori titkárságon megígérték, hogy ha a rektor úgy dönt, kommentálni szeretnék a történeseket, a délután folyamán visszahívnak minket – egyelőre ez nem történt meg.