A megunt ékszerteknősök egyre nagyobb problémát jelentenek élővizeinkben. Könnyen áttelelnek, és a mocsári teknős kénytelen megosztani az életterét a díszállatokkal.
A felelőtlen állattartásnak vizeink élővilága is kárát láthatja. Hazánk egyetlen őshonos teknősfaja, a mocsári teknős már évek óta osztozkodni kényszerül élőhelyén a vörösfülű ékszerteknőssel. Teszi ezt azért, mert sokan a megunt, felnőve már kevésbé aranyos, teherré vált ékszerteknőseiket, még ha a legjobb szándékkal is, de a hazai tavak valamelyikébe engedik.
Babocsay Gregely, a Magyar Madártani Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztályának munkatársa az Indexnek elmondta, hogy nincsenek pontos adataik az országban vadon élő egyedek előfordulási helyeiről és számukról sem. „Magyarországon, annak ellenére, hogy nem őshonos az ékszerteknős, viszonylag sok helyen előfordul. Élnek egyedek Budapesten a Feneketlen-tóban, a Naplás-tóban és Nyíregyháza környékén is láttak belőlük, de ez csak az, amiről mi tudunk, ezen kívül még szerte az országban megtalálhatóak ” – fogalmazott Babocsay.
A felnőtt egyedek elég jól bírják a hazai időjárást, alkalmazkodnak a téli hideghez is. Vannak állományaik, melyek mediterrán, melegebb klímához szoktak, de Észak-Amerikában – ahonnan származnak – hasonló klímán élnek, mint nálunk. A mínuszok alatt a tavak fenekén vagy a mocsárban keresnek menedéket, ahol a víz sűrűsége nagyobb és ezért 4-5 fokkal melegebb. Ha telelőhelyükön nem süllyed fagypont alá a hőmérséklet, nem fagynak meg.
A mocsári teknőshöz hasonlóan a vörösfülűek is nyugalmi állapotban vészelik át a hideg hónapokat. lyenkor életfolyamataik lelassulnak, testhőmérsékletük lehűl, légzésszámuk, szívverésszámuk lelassul és nem mozognak, nem vesznek magukhoz táplálékot sem. Ám hiába a hasonlóság, hosszú távon komoly veszélyt jelenthetnek a mocsári teknősre. „Az ékszerteknősök feltételezhetőleg párosodnak, és tojásokat is raknak. A kérdés az, hogy a viszonylag meleg körülményeket igényelő fiatal állatok kibírják-e mínuszokat. Félő, hogy előbb-utóbb szabadon is képesek lesznek felnőni. Ha elindulna egy ilyen szaporodóképes állomány, elképzelhető, hogy a mocsári teknőst háttérbe szorítaná” – mondta Babocsay.
Mindemellett a két fajnak hasonlóak az igényeik. Mindkét faj kifejlett példányai ragadozók, csaknem ugyanaz a táplálékuk, és a napozó helyeiket is meg kell osztaniuk egymással. Ennek következtében előfordulhat, hogy a mocsári teknős saját élőhelyén kerül hátrányba és akár el is tűnhet onnan.
Amíg az árusítását be nem tiltották, bármelyik kisállat-kereskedésben lehetett vásárolni az Észak-Amerikában őshonos vörösfülű ékszerteknőst. A fiatal egyedek picik és színesek, ám elég gyorsan és nagyra, 15-30 centisre megnőnek. A felnőtt példányok már kevésbé színesek, nem olyan kellemes a látványuk, mint fiatal korukban. Ráadásul az akár ötven évet is megélő teknősöket nem könnyű lakásban tartani. Nagy férőhelyre van szükségük, és gyorsan összekoszolják a vizüket. Ezért válhattak gazdáik számára házi kedvencből teherré, és, mivel a kereskedésekben nem veszik vissza az állatokat, egyszerűbbnek látták elengedni azokat a szabadban.
Az Európai Közösségek országaiban 2006 óta rendelet tiltja a vörösfülű ékszerteknős behozatalát, így hazánkban is tilos kereskedelmi forgalomban árulni. A rendelet szövege úgy fogalmaz, hogy a tiltólistán szereplő állatok, így a vörösfülű ékszerteknős is ökológiai fenyegetést jelentenek a Közösség őshonos vadon élő állat- és növényfajaira.
Babocsay Gergely szerint ha nem lesznek képesek szaporodni, az állatok száma idővel csökkenhet, ám hosszú, akár fél évszázados életükből adódóan problémát jelenthetnek. Még mindig vannak, akik tartják vagy tenyésztik az állatokat, így továbbra is kerülhetnek a tavakba.
A Kétéltű és Hüllővédelmi Szakosztály még nem indított önálló programot a szabadon élő ékszerteknősök problémájának kezelésére, így arra, hogy mi lesz a páncélosok sorsa, van-e maradásuk, vagy menniük kell, egyelőre nincsen válasz.
Az állat elmozdítása nem célszerű, mivel sokan nem tudják megkülönböztetni az ékszerteknőst a védett mocsári teknőstől. „Hiába a jóindulat, sokan nem ismerik fel a két faj közötti különbségeket, és előfordul, hogy mocsári teknőst mozdítanak el az élőhelyéről. Mi azt szoktuk kérni, hogy bárki, aki úgy gondolja, ékszerteknőst látott, fényképezze le, és forduljon a helyi nemzeti parkhoz, állatkerthez vagy akár hozzánk” – mondta Babocsay.
Nem a vörösfülű ékszerteknős az egyedüli otthonfoglaló teknősfaj hazánkban. Találtak már szabadon kínai lágyhéjú teknőst a Dunában és aligátorteknőst a Naplás-tóban. A tilalom előtt ezeket is árusították, ám számuk már valószínűleg csupán pár egyedre tehető.