Labancz Krisztina, az Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati és Levegőkörnyezeti Főosztály munkatársa megkeresésünkre elmondta, hogy a mérések pontosak, azonban azt mindenképpen érdemes tudni, hogy a Magyarországon megállapított egészségügyi határérték még európai viszonylatban is nagyon alacsony, így nem meglepő, ha ezt meghaladó értékek születnek. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a szállópor egy része nem helyben keletkezik, hanem nagyobb távolságokat megtéve is összegyűlhet egy helyen. „Az ilyen helyzetek kialakulásában természetesen a szél erőssége és iránya is közrejátszhat, a most fújó szelek például a német és cseh iparvidékek szennyezését hozzák be a Kárpát-medencébe, de az is lehet, hogy a mérőállomás környéki port kavarják fel az erős széllökések” – fogalmazott Labancz.

A szakember azt is megjegyezte, hogy éppen mostanában folyik szakmai vita a PM₁₀-es (10 mikron átmérőjű) por jelentőségéről. Sokkal fontosabb és beszédesebb ugyanis az, hogy mekkora a levegő PM_2,5 tartalma, vagyis mennyi 2,5 mikronos szemcseátmérőjű, a tüdőbe jóval könnyebben lejutó, és onnan sokkal nehezebben távozó részecskét lélegzünk be, így fontosabb lenne annak mérése.

Kit tudja, hol áll meg

A térkép szerint azonban a szálló por nemcsak Kolontár, Devecser és Veszprém környékét lepi el, de a Balaton északi és déli partját, és úgy általában középnyugat-magyarországi területeket is beborítja. Labancz szerint az Időkép szerkesztői a mért adatok alapján interpolálnak, vagyis az ismert adatokból következtetik ki a mérőpont nélküli területek helyzetét. „Az OMSZ és az OLM nem használja ezt a módszert, mert korábbi, szélcsatornás kísérletekben kiderült, hogy még a budapesti Kosztolányi Dezső tér jobb és bal oldalán mért értékek közti eltérés is hatalmas lehet, így egy jóval nagyobb, ráadásul összetettebb domborzattal borított térségre interpolálni felesleges” – mondta.

Kurunczi Rita, az Időkép meteorológusa szerint a vizualizációhoz használt interpoláció valóban nem a legpontosabb módszer (bár a függvény több tényezőt, például a domborzatot is figyelembe vesz), az adatok térképes megjelenítése megkönnyíti, hogy az emberek átlássák a pillanatnyi helyzetet. Véleménye szerint az általuk használt megjelenítés sokkal gyorsabban átlátható, mint az OLM honlapján használt táblázatos megoldás, bár a térképen most látható folt valóban nem a szálló por valós kiterjedését mutatja, hiszen ahhoz jóval több mérőállomásra lenne szükség. „Az Időkép.hu szmogtérképének elsődleges célja, hogy az emberek gyorsan be tudják azonosítani a mérési helyeket. Ha annyit mondok, hogy Sarródon is van egy mérőállomás, térkép nélkül a többség nem igazán tudja hova tenni ezt az információt” – tette hozzá az Időkép munkatársa.

Kurunczi elmondása alapján a PM₁₀-es értéknek fontos összetevője lehet a helyben felkavart por, főleg Kolontár környékén: „Az elmúlt hetekben személyesen is jártam a környéken, és bár a vörös iszap legnagyobb részét eltávolították, a fák törzsein a mai napig pontosan látható, milyen magasan volt a térséget elárasztó iszap szintje.”

A labor falain túl

A péntek reggeli 449 százalék már elég soknak hangzott ahhoz, hogy a helyiektől is megkérdezzük, mi a helyzet. „Valamennyit érzékelni a faluban is, de leginkább a mérőműszer környékén haladva ilyen súlyos a helyzet” – mondta el egy névtelenül nyilatkozó helyi lakos, majd hozzátette, hogy csütörtökön nagyjából húsz méterre csökkent a látótávolság a Lőrinte-pusztán kihelyezett mobil mérőállomás környékén. Ezt erősíti meg a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől (KDTKTVF) kapott tájékoztatás is, amely szerint a március 26-i és 28-i helyszíni vizsgálat során szabad szemmel is „egyértelműen látható volt" a szálló por magas koncentrátuma.

A Vidékfejlesztési Minisztérium közleménye alapján – miután korábban kétszer is észleltek nagyobb mennyiségű szálló port a térségben – február vége óta mobil mérőkocsi figyeli a levegő minőségét Kolontáron. Az érintett területen élők otthonaitól mintegy 50-200 méterre, a kiporzás helyétől déli-délkeleti irányban, vagyis szélirányban kihelyezett műszerek, és levegőminták további analitikai vizsgálatának segítségével lehetővé válik a szálló por és „azon összetevők (vas, alumínium, nátrium) koncentrációjának megállapítása, amelyekből vörösiszap tartalomra lehet következtetni.”

Hivatalosan is sok a por

A fennálló helyzettel kapcsolatban tájékoztatást kértünk az ügyben illetékes Vidékfejlesztési Minisztériumtól is. A válaszból kiderült, hogy a feltámadó szél miatt a nagyobb fokú kiporzás március 25. óta tart, de a magas szennyezettség Kolontárt (és a környező településeket: Szőc, Halimba, Padragkút) érinti csak, Ajka, Veszprém vagy Várpalota PM₁₀ szennyezettsége az egészségügyi határérték (50 µg/m³) alatt van.

A por összetételével kapcsolatban a minisztérium sajtóosztálya, illetve a KDTKTVF is elmondta, hogy a 2010-es katasztrófa óta több ízben történt a környék levegőjének szállópor-összetételére vonatkozó vizsgálat. A mintákban talált, kis koncentrációjú fémek ugyan a vörösiszap jelenlétét mutatják, azonban ez nem a kiömlött, hanem a tározókban lévő, fedetlen anyag kiszáradása, és a kedvezőtlen széljárás miatt kerül a levegőbe. Bár a szálló por önmagában is veszélyes, a tájékoztatás szerint a vörösiszap-tartalom nem jelent további káros mellékhatásokat: mivel nem mutatható ki magasabb nátrium-tartalom, a lúg kimosódik a zagyból kiporzás előtt. A gondot tehát nem a por összetétele, hanem a por magas koncentrációja okozza.