A NASA Viking programja a hetvenes évek közepén a Mars bolygó kutatásának legfontosabb programja volt. Két űrszonda és két leszállóegység küldött haza a Földre információkat az atmoszféra és a felszín összetételéről, nagy felbontású fényképeket és rengeteg mérési adatot. A Viking egyik fontos küldetése a marsi élet nyomai utáni kutatás volt, és az eredményei nyomán 1976-ban a NASA asztrobiológusai azt jelentették ki, nem sikerült semmilyen jelét észrevenni annak, hogy a bolygón valaha létezett volna élet.

A University of Southern California kutatócsoportja most újra kielemezte a 36 évvel ezelőtti kutatások adatait. A három évtizeddel ezelőtti elemzésekkel ellentétben pusztán matematikai alapon álltak neki a munkának, azt próbálták megfigyelni, hogy a Viking által rögzített folyamatok bonyolultsága milyen skálán mozog. Abból a feltételezésből indultak ki, hogy a biológiai folyamatok sokkal bonyolultabbak, mint a kémiaiak és geológiaiak, és ennek nyoma kell hogy legyen a Viking által vett talajmintákban is.

„Amit eddig találtunk, annak alapján 99 százalék esélyt adok arra, hogy élet van odakinn" – mondta a Discovery Newsnak a kutatást vezető asztrobiológus, Joseph Miller. A kutatócsoport egyértelmű hasonlóságot lát a marsi minták, és a földi kísérletekben, hasonló körülmények között megfigyelt biológiai és kémiai folyamatok komplexitása között. A kutatás kritikusai szerint éppen ez a hiba az egészben: szerintük nem lehet földi tapasztalatokra alapozott, földi körülmények és kísérletek szerint felépített tesztek alapján következtetést levonni a Marsról származó mintákról és adatokról.

A kutatók most arra készülnek, hogy két, különböző időpontból származó marsi minta adatait elemzik ki és hasonlítják össze. A kettő közti különbség az, hogy az egyik akkor készült, miután egy homokvihar több napon át eltakarta a napot. Ha helyes a tudósok feltételezése, a különböző körülmények miatt a biológiai folyamatok változást mutatnak majd a két mintában, míg a kémiaiak nem, vagy egészen más típusút.