Ha az előemberek vegetáriánusok lettek volna, még mindig barlangokban élnénk – ezt állítja egy svéd tanulmány. Amikor az anya húst eszik, a szoptatott gyereknek az agya gyorsabban fejlődik, és hamarabb tudja leválasztani a babát. Ez azt eredményezi, hogy hamarabb lehet következő gyereke, így összességében többször szülhet.

A húsevés lerövidítette a születések közötti időt, állítja Elia Psouni, a svéd Lund Egyetem pszichológusa. Ennek jelentős hatása volt az emberi evolúcióra.

A nőknek általában nem volt gyerekük, míg az előzőt szoptatták. Az embereknél legfeljebb két év a szoptatási idő, ami viszonylag rövidnek mondható a maximum 120 éves élettartamhoz képest. A csimpánzok például négy-öt évig szoptatják kölykeiket, élettartamuk pedig csak hatvan év. Ez is közrejátszik abban, hogy a csimpánz populáció jóval kisebb volt már a kezdetektől, mint az emberi populáció.

A kutatócsoport 67 emlősfajt vizsgált, köztük az embereke, emberszabású majmokat, egereket és gyilkos bálnákat. Arra jutottak, hogy közvetlen kapcsolat van a húsevés és a szoptatás között. A csimpánzok négy-öt éves szoptatási periódusa az egyik leghosszabb az emlősök között, leginkább azért, mert főként bogyókat és csonthéjasokat esznek.

A kutatók azt is hozzátették, hogy az eredmények nem vonnak le semmilyen következtetést arra nézve, hogy ma hogyan kellene táplálkoznia az embereknek.