A Bükki Nemzeti Parti Igazgatóság, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Mavir épített egy kerecsensólyom-párnak fészket egy távvezetékoszlop tetején, ami a madarak márciusban el is foglaltak. Röviddel ezután a tojó lerakta az első tojását, amit négy másik követett; a pár azóta felváltva őrzi a fészek biztonságát.

A fiókák kikelését eredetileg április közepére várták, de egészen szerdáig kellett várni, hogy megpillanthassuk az első utódot. A projekt hivatalos Facebook-oldalán a kommentelők azt írják, hogy az egyik fióka kizuhant a költőládából: beleakadt az egyik szülő lábába, amikor az kirepült a fészekből.

A webkamera-adásból nehéz pontosan megállapítani, hogy hány fióka és hány tojás lehet a fészekben, mivel a szülők folyamatosan melengetik őket. Szerdán délben két fiókáról tudtunk, amik életben voltak. A tojópár felváltva melengeti az utódokat és a megmaradt tojásokat, és az etetésükről is közösen gondoskodnak. A fenti linken követhetők a további fejlemények.

Magyarországon a kerecsensólyom-állomány mérete lassan, de biztosan növekszik. Az 1980-as évek elején mindössze harminc párra becsülték a hazai állomány méretét, de az intenzív védelmi munka eredményeként ez idővel növekedni kezdett: manapság Ukrajna után Magyarországon a legmagasabb a kerecsensólymok száma egész Európában. A madarak elterjedésének nyugati határa a Kárpát-medence, amiben közrejátszhat, hogy itt találkozhatnak a számukra leginkább megfelelő élőhellyel. A kerecsensólymok ugyanis a füves, nyílt tájakat, a sztyeppeket, a mezőgazdasági területeket részesítik előnyben.

Egyes elképzelések szerint a mondabeli turul a kerecsensólyomnak felelhet meg. Az ősi magyar nyelv három szót ismert a sólymok különböző fajtáira: a kerecsen, a zongor és a turul szavakat. Teljes bizonyossággal nem dönthető el, hogy a turul valójában sas vagy sólyom, a mítoszok értelmezése alapján egyes kutatók szerint sasról van szó, a nyelvi bizonyítékok a sólyom jelentés mellett szólnak.