Az ionhajtóművel ellátott Dawn az amerikai űrkutatási hivatal Discovery-programjának kilencedik űrszondája, ami a Mars és a Jupiter között lévő kisbolygóöv két legnagyobb aszteroidáját, a Cerest és a Vestát vizsgálja. A 466 millió dolláros projektben a Naprendszer keletkezésének titkait kutatják, mivel a kisbolygóöv lakói 4,5 milliárd évvel ezelőtt alakultak ki, akkor, amikor a Föld és a többi bolygó keletkezett.

Az űrszonda 2007. szeptember 27-én indult a Kennedy Űrközpontból, és tavaly júliusban állt pályára az 530 kilométer átmérőjű Vesta körül. A tervek szerint egy éven át, 2012 júliusáig kering az aszteroida körül, majd a Ceres felé veszi az útját. Mire 2015 februárjában eléri az aszteroidaöv legnagyobb objektumát, a Cerest, már 4,83 milliárd kilométer lesz mögötte.

Elsőként a Hubble űrteleszkóp fedezte fel a Vesta déli pólusán a gigantikus benyomódást, amit a feltételezések szerint egy űrobjektum, valószínűleg egy aszteroida becsapódása okozott. A mostani, közelebbi szemrevételezés azonban meglepte a tudósokat, mert nem egy, hanem két hatalmas benyomódás tarkítja a kisbolygó felszínét. A két becsapódás 1-2 milliárd évvel ezelőtt történt.

A nagyobbik kráter átmérője 498 kilométer, ám a Dawn nem sokkal a megérkezése után felfedezett mellette egy karimának tűnő képződményt. A tudósok a felvételek elemzése közben vették észre, hogy egy kisebb, régebbi kráter peremszegélyéről van szó, amely egy 2 milliárd évvel ezelőtti becsapódás következménye. Egymilliárd évvel később történt a második gigantikus becsapódás. Két ilyen esemény bármely égitestet megsemmisített volna, a Vesta azonban valahogy túlélte a katasztrófát. a két becsapódás rengeteg anyagot kiloccsantott az aszteroida felszínéről, ezek mennyisége elegendő lenne négyszáz Grand Canyon megtöltéséhez.

A törmelék egy része meteoritok alakjában záporozott a Földre: a bolygónkra érkező minden huszadik hullócsillag a Vestáról származik.