A biológiai sokféleség átlagosan 28 százalékkal csökkent 1970 óta, az emberiségnek pedig másfélszer nagyobb bolygóra lenne szüksége a fogyasztás jelenlegi mértékéhez a Természetvédelmi Világalap kedden közzétett, Living Planet Report 2012 című jelentése szerint.
Ha a Föld országai nem orvosolják a problémát, 2030-ra már kétszer nagyobb bolygóra lenne szükség ahhoz, hogy a fogyasztást kiszolgáló megfelelő mennyiségű földterület és erdő álljon rendelkezésre – derült ki a kétévente közzétett tanulmányból, ami a bolygó környezetéről és a biológiai sokféleségről ad számot.
Az egy főre vetített ökológiai lábnyom továbbra is a közel-keleti olajsejkségekben, Kuvaitban, Katarban, Az Egyesült Arab Emirátusokban a legnagyobb, majd az Egyesült Államok és a fejlett skandináv és nyugat-európai országok következnek. Aggasztó azonban a BRIICS-országok (Brazília, Oroszország, India, Indonézia, Kína, Dél-Afrika) rohamosan növekvő környezetszennyezése, ami a gazdaságaik dinamikus fejlődésével jár együtt. Magyarország aránylag jó helyen áll a listán, a vizsgált 24 európai ország közül csak Románia és Bulgária rendelkezik a miénknél kisebb ökológiai lábnyommal. (Megjegyzendő, hogy a jelentés 2008-as adatokkal dolgozik.)
A jelentés lesújtó képet fest bolygónk környezeti állapotáról. Az erdőirtások az emberiség szén-dioxid-kibocsátásának ötödének megfelelő feldolgozóképességtől fosztják meg a természetet, az ezer kilométernél hosszabb folyóknak a kétharmadán gátak és vízierőművek avatkoznak bele az ökoszisztémába. Fél évszázad alatt az ötszörösére emelkedett a globális tengeri halászat volumene, a jelenlegi évi 87 millió tonna kifogott hal már súlyos beavatkozásnak számít a tengeri élővilág természetes rendjébe.
Az élővilág állapotára példaként az egyik leglátványosabb példát, a tigrisekét hozza fel a jelentés. Az elmúlt harminc évben a vadon élő tigrisek populációja 70 százalékkal csökkent, az életterük pedig a 7 százalékára zsugorodott, ahogy Délkelet-Ázsiában a rohamosan fejlődő mezőgazdaság és ipar elhódította a területet az őserdőtől. Jelenleg a vadon élő felnőtt példányok száma 3200-3500 között lehet az egész világon. A nemzetközi környezetvédő szervezetek óriási erőfeszítéseket tesznek a faj életben tartásáért, és optimista jóslatok szerint 2020-ra ezt a számot hatezerre sikerül majd feltornászni.
A kormányok, úgy tűnik, nem jutnak egyezségre a júniusi Rio de Janeiró-i konferencia közeledtével – mondta Jim Leape, a WWF nemzetközi igazgatója, utalva a fenntartható fejlődésről szóló, néhány hét múlva esedékes nagyszabású tanácskozásra. A Rio+20 címmel rendezendő konferenciára ötvenezernél több résztvevőt várnak június 20. és 22. között, a politikusokra nagy nyomást gyakorolnak a környezetvédők, hogy érjenek el egyezséget a fenntartható fejlődésről, hasonlóképpen a húsz évvel ezelőtti riói konferenciához, amely nyomán végül megszületett a kiotói egyezmény.
Noha az egyezmény célja volt a bolygó éghajlatát felmelegítő üvegházgázok kibocsátásának csökkentése, a Föld átlaghőmérséklete ennek ellenére katasztrofális növekedés felé tart a század végére – mutatott rá a Természetvédelmi Világalap.
Leape szerint több olyan kezdeményezés is van, amelybe a kormányok egyöntetűen belevághatnának anélkül, hogy túszul ejtené őket egy szélesebb, az év végén lejáró kiotói egyezményt felváltó globális klímaszerződésre irányuló egyeztetés. A WWF többek közt sürgeti a fosszilis energiahordozókról való leválást és az úgynevezett tiszta energiához való hozzáférést, amelyet a szervezet szerint 2030-ra globálisan biztosítani kellene.