Az az egyhangú döntés született a Science Europe brüsszeli közgyűlésén, hogy a tudományos folyóiratokat szabad hozzáférésűvé kell tenni – tájékoztatott Pálinkás József csütörtökön telefonon.
"A Science Europe jelentős szerepet tölt be az európai kutatási-fejlesztési tervek kialakításában, az európai kutatások koordinálásában, hiszen az uniós tagországok kutatásokat végző és kutatásokat finanszírozó nem kormányzati szervezeteit egyesíti. Ötvenegy tagja között olyan rangos szervezetek találhatók, mint a németországi Max Planck Társaság és a Helmholtz Társaság, a Francia Országos Kutatási Tanács (CNRS), vagy a brit Research Council. Magyarországot az OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) és a Magyar Tudományos Akadémia képviseli" – ismertette az MTA elnöke, aki egyben a Science Europe igazgatótanácsának a tagja.
Pálinkás József kitért arra, hogy a tudományos folyóiratok előfizetési díja jelentősen megnőtt, ami ma gondot okoz minden kutatást végző szervezetnek, még a nagyoknak is. "Ezt a problémát kíséreljük meg olyan módon megoldani, hogy szabad hozzáférésűvé tennénk a tudományos folyóiratokat. Finanszírozásukat pedig olyan módon oldanánk meg, hogy a cikkek publikálásáért megjelenési díjat fizetnének az intézmények, kutatók, vagy az olyan finanszírozó szervezetek, mint az OTKA. Szabad hozzáférésű lenne például mindenki számára a Nature. Igaz, ennek az lenne az ára, hogy a Nature-ben való publikálásért fizetni kellene, viszont a könyvtáraknak ezek után nem kellene megvenni a folyóiratot. Az előfizetési díj megszűnik, és átalakul publikációs díjjá" – magyarázta Pálinkás József.
Hozzátette, hogy világtendenciáról van szó. A konferencián elhangzott, hogy a Harvard Egyetem is kényszerült néhány folyóiratot lemondani, mert túl magasra nőttek az előfizetési költségek. Az amerikai Nemzeti Tudományos Alap (National Science Foundation) pedig a szabad hozzáférés témájában összehívta az ötven ország tudományos szervezeteit egyesítő Global Research Council konferenciáját.
"A tudomány képviselőinek elege van abból, hogy miközben ők szerzik meg a kutatások végzéséhez szükséges granteket, ők állítják elő a tudományos eredményeket, ők bírálják a folyóiratokban megjelenő cikkeket, horribilis összegeket fizetnek azért, hogy az általuk létrehozott eredményekről olvashassanak. Ez egy alapvető átalakulás, amely Magyarország számára is nagyon fontos, hogy a tudományos közlés költségei csökkenjenek, ne pedig növekedjenek" – fogalmazott Pálinkás József.
Az Index februárban írt arról, hogy több mint hatezer kutató csatlakozott a tudományos lapok egyik legnagyobb kiadója, a holland Elsevier ellen szervezett bojkotthoz. A kiadó ellen annak üzleti stratégiája miatt indult lázadás a tudósok között, akik azt követelték, hogy ne kelljen többé hatalmas összegeket fizetniük, ha valaki hozzá akar férni azokhoz a tudományos eredményekhez, amelyek közpénzen születtek. A bojkotthoz számos magyar kutató is csatlakozott, többek között a Semmelweis Egyetem vezetősége és a Szegedi Tudományegyetem munkatársai is.
Az Elsevier elleni összefogás azért is volt jelentős, mert hiába jelentek meg olyan, ingyenes hozzáférésű tudományos adatbázisok, mint a PLoS ONE és az arXiv, a tudósoknak a rendszer működése, illetve az impakt faktor miatt muszáj a hagyományos, fizetős lapokban is publikálniuk.
Ismertetése szerint a közgyűlés döntött arról is, hogy létrehoz hat tudományos bizottságot (mérnöki tudományokban, a fizika, kémia és a matematika tudományában, orvostudományok, élettudományok, társadalomtudományok és a bölcsészettudományok terén).
"Jó esélyünk van arra, hogy több magyar kutató is bekerüljön ezekbe a bizottságokba, amelyek jelentős mértékben alakítják majd az Európai Kutatási Térséget. A közgyűlésen döntés született arról is, hogy a Science Europe állást foglal a Horizont 2020 programmal kapcsolatban, amely az Európai Uniónak 2014-ben induló tudományos, fejlesztési és innovációs programja. A Science Europe által tömörített szervezetek meghatározó szerepet játszanak az európai kutatásokban. A Horizont 2020 megvalósíthatósága nagymértékben függ attól, hogy a legjelentősebb európai kutatási szervezetek támogatásukról biztosítják a programot" – összegezte Pálinkás József.