A legtöbb ember azt hiszi, nem mosolyog, amikor csalódott, pedig az MIT kutatásai alapján igen. Sőt, kiderült, hogy egy algoritmus könnyebben megkülönbözteti a kényszeredett mosolyt a valóditól, mint az emberek. A kutatás segítségével olyan gépeket építhetnek, amelyek jól boldogulnak az érzelmek felismerésével.

Ez pedig segíthet olyan embereken, akik nehezen fejezik ki, vagy értelmezik az érzelmeket. Például autistákon, akik azt gondolják, a mosoly azt jelenti, hogy valaki boldog – a kutatás azonban megmutatta, hogy a helyzet nem ilyen egyszerű. „A cél, hogy segítsük az emberek személyes kommunikációját” – mondta el Ehsan Hoque, az MIT Media Labjának hallgatója, a kutatás első szerzője.

A kísérletben először arra kérték az embereket, hogy  webkamera előtt játsszák el, hogy örülnek vagy frusztráltak. Ezután ki kellett töltenie egy online űrlapot, amelyet úgy terveztek, hogy csalódottságot okozzon. Majd megnézettek velük egy videót, ami jókedvet okozott.

Amikor arra kérték a kísérleti alanyokat, hogy színleljenek csalódottságot, 90 százalékuk nem mosolygott. Amikor viszont olyan feladatot kaptak, ami valódi csalódottságot okozott – az űrlap beküldése gomb törölte a kitöltött adatokat –, 90 százalékuk mosolygott.

A képek mutatnak némi eltérést a csalódott mosoly és az elégedett mosoly között – utóbbit egy cuki baba képével váltottak ki. A videó elemzésével pedig kiderült, hogy a két mosolygástípus teljesen máshogy alakul ki. A boldog mosoly gyakran fokozatosan alakul ki, míg a csalódott mosoly nagyon gyorsan, de hamar el is tűnik.