A magyar közoktatás alapdokumentuma, a Nemzeti alaptanterv (Nat) véglegesítésével párhuzamosan az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetben elkezdődött a tantervi szabályozás második szintjének, a kerettantervek szerkezetének kialakítása. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár és Pálinkás József, az MTA elnöke szerdán bejelentette, hogy az oktatási államtitkárság és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közösen dolgozzák ki a természettudományos kerettantervet.
Hoffmann Rózsa kiemelte: azt várják az új kerettantervektől, hogy visszaadják a diákok érdeklődését a természettudományos tárgyak iránt. Az államtitkár szerint az eredeti ütemtervet tudják tartani, és az új kerettantervek első változatai augusztus végére elkészülnek.
Pálinkás József az életkori sajátosságok figyelembevétele mellett azt hangsúlyozta, hogy a gondolkodás tanítása, és nem ismerethalmaz átadása a cél. Olyan kerettantervek kidolgozását kérte, amelyekben a tantárgyak egymáshoz kapcsolódnak.
Az MTA elnöke egy májusi szakmai konferencia nyitóbeszédében kritikát fogalmazott meg Magyarország alkotmányával kapcsolatban, és arra hívta fel a figyelmet, hogy amíg a tudomány az Alaptörvényben csak mint „az egyik lehetséges út szerepel a többi világnézet mellett", nem szabad csodálkozni azon, ha a tanulási vágy egyre csökken.
Pálinkás József szerint reális a tantárgyi tantervekre van szükség, amik ténylegesen megtanítható tananyagot tartalmaznak. Fontos a szakterülethez tartozó legfontosabb jelenségek és fogalmak egybefoglalása, és hogy az értelmezéseket a korosztálynak megfelelő absztrakciós szinten adják meg.
Fontos bemutatni, hogy az egyes fogalmak más tantárgyakban hol és hogyan játszanak szerepet, egyes jelenségeket más tantárgyak hol és hogyan írnak le. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy az egyes tantárgyak tanterveit szoros együttműködésben dolgozzák ki – írja az MTA sajtóközleménye.