Eddig ismeretlen jelenséget figyeltek meg az észak-karolinai National Marine Firsheries Service kutatói, amikor a Csendes-óceánban található Wake-sziget mellett búvárkodtak. Először csak egy tompa csattanásra emlékeztető hangot halottak, ami kicsit nyugtalanította is őket, mert hasonló hangot ad a szigonypuska lövedéke is. Aztán meglátták a hang forrását: két bütykösfejű papagájhal rontott egymásnak fejjel, nagy sebességgel. A fejelés után még kicsit egymást harapdáló halak viselkedéséről felvétel is készült.

A papagájhalak tarka színeikről és csőrszerű szájukról kapták nevüket, a bütykösfejű papagájhal pedig a fején levő nagy, csontos dudorral érdemelte ki a nevét. Ez a legnagyobb papagájhalfaj, 1,3 méteresre is megnő, tömege elérheti a 46 kilót.

Roldan Munoz, a megfigyelést végző egyik kutató a Livescience-nek elmondta, hogy eddig soha nem dokumentáltak még ilyen összecsapást, bár ő kollégáival gyakran tréfálkozott azon, hogy a bütykösfejűek biztos úgy küzdenek egymással, mint a kos birkák. Eddig főleg emlősöknél figyeltek meg ilyen összefejelést, általában nász idején. A fájdalmas rituálé a papagájhalaknál is hasonló célokat szolgálhat: a hímek az egymás közti erőviszonyokat döntik el így – a videón látszik is, amint az egyik hím végül megfutamodik.

A felvétel még tavaly nyáron készült, de a kutatók csak most hozták nyilvánosságra, miután megfigyeléseiket a PLoS ONE szakfolyóiratban publikálták. Azt eddig is sejtették, hogy a fejdudor a párválasztásban tölt be valamilyen szerepet az állatoknál, de pontos funkcióját nem ismerték.