A bonobómajmok genetikai állományának elemzése választ adhat számos, az emberré válással kapcsolatos kérdésre. A bonobó (Pan paniscus) a csimpánzzal együtt az ember legközelebbi rokona, ám mindkettőnél barátságosabb természetű. Genomjának elemzéséből a kutatók arra jutottak, hogy az ember genetikailag nagyjából akkora távolságra van a békeszerető bonobóktól, mint az erőszakosabb csimpánzoktól.

Egyes kutatók úgy vélik, hogy a három faj genomjának összevetése közelebb vihet annak a megválaszolásához, hogy természetünk sötétebb oldala miként fejlődött ki az evolúció során. A Max Planck Intézet kutatói a Nature folyóiratban közzétett tanulmányban megjegyezték, hogy a bonobók és az ember genetikai állományában 98,7 százalékos az egyezés, és ugyanekkora mértékben osztozunk a DNS-betűsoron a csimpánzokkal is. A két majomfaj egymáshoz ennél közelebb áll, DNS-ükben 99,6 százalék a közös rész.

Szeretkeznek, nem háborúznak

Kay Prufer genetikus, a tanulmány vezető szerzője szerint az ember egy kicsit olyan, mintha a bonobó és a csimpánz genomjainak mozaikja lenne. Brian Hare, az amerikai Duke Egyetem főemlősökkel foglalkozó szakértője úgy véli, a bonobók és a csimpánzok viselkedése is eltér az emberétől; amit a bonobók mutatnak, az akár angyalibb énünkként is felfogható.

Hare hozzátette, hogy a bonobók nem háborúznak, hanem szeretkeznek, feszültségüket nem harccal, hanem gyakori, sokszor azonos neműek közötti nemi aktussal vezetik le. A csimpánzok ezzel szemben háborúznak, sőt ölnek. A bonobók megosztják ételüket vadidegenekkel is, de a csimpánzok nem. A bonobókat alfanőstények vezetik, a csimpánzokat hímek. A bonobók felnőve is közel maradnak anyjukhoz, hasonlóan az emberhez. A csimpánzoknak viszont az emberhez hasonlóan nagyobb az agyuk, és eszközöket használnak.

Prufer arra is emlékeztetettt, hogy a bonobónak, a csimpánznak és az embernek körülbelül hatmillió évvel ezelőtt egyetlen közös ősük volt. A kutató azt is megjegyezte, hogy a csimpánz és a bonobó ennél jóval később, nagyjából egymillió évvel ezelőtt különült el, amikor a Kongó folyó kialakult. Ezt követően a bonobók a Kongó egyik, míg a csimpánzok a folyó másik oldalán fejlődtek tovább, és külön fajokká alakultak, amire a kutatók csak mintegy kilencven éve jöttek rá.