Egy vizsgálat megállapította, hogy a fekete medvéknek fejlett kognitív készségei lehetnek. A faj történetében először mérték fel a fekete medvék szellemi kapacitását. A kutatók három, fogságban tartott medvét teszteltek érintőképernyős számítógépekkel: kiderült, hogy az állatok meg tudják különböztetni egymástól a több, illetve kevesebb pontot tartalmazó ábrákat.
A vártnál fejlettebb kognitív készségekkel rendelkeznek az agresszív fekete medvék - derítette ki egy kutatócsoport vizsgálata. A faj történetében hasonló felmérést mostanáig nem végeztek, de a kutatók három állattal is végeztek kísérleteket, amik beigazolták a sejtéseket. Az érintőképernyős számítógéppel elvégzett tesztek eredményei azt sejtetik, hogy a fekete medvének nem véletlenül van a ragadozók közül a testsúlyukhoz viszonyított legnagyobb méretű agyuk; adott esetben képesek intelligens döntéseket hozni.
A kutatást vezető Jennifer Vonk, az Oaklandi Egyetem pszichológiai tanszékének adjunktusa úgy látja, sokan nem feltételezik a medvékről, hogy intelligensek, a mostani kutatások viszont mégis ezt igazolták. Vonk elmondta, hogy a medvéket érintőképernyős számítógépen végezhető tesztekkel vizsgálták; a medvéknek két, pontokból álló tömböt kellett felismerniük, és kiválasztaniuk a megfelelőt. A kísérlet során a kisebb és nagyobb ponthalmazok felismerését is jutalmazták, de az állatokat ez nem ejtette zavarba; az esetek többségében a megfelelő halmazt választották ki, amiért jutalmat kaptak.
A kutatók arról is szerettek volna megbizonyosodni, hogy az állatok nemcsak felbecsülik a ponthalmazok nagyságát, mint más állatok, amelyek képesek a minták, valamint azok méretének felismerésére. A kísérlet során ezért többször is megváltoztatták a pontok mintázatát. Előfordult, hogy több pontot szorítottak be kisebb területre, illetve egyes ábrákon a pontokat mozgás közben ábrázolták - a medvéket azonban nem sikerült ezzel megtéveszteni. Vonk úgy véli, ha a medvék meg tudják különböztetni az ábrákat a rajtuk látható pontok száma alapján, függetlenül attól, hogy a pontok mekkora területet foglalnak el, az jó indikátora lehet annak, hogy nem csupán felbecsülik a pontok számát, hanem meg is számolják őket.
A vadonban élő fekete medvék általában magányosan élnek; nem szerveződnek falkába, és kerülik a társaságot is. A kutatási eredmények Vonk szerint azt sugallják, hogy azok az állatok, amelyek nem csordában vagy falkában élnek, ügyesebben tudnak a számokra épülő döntéseket hozni. Mivel eddig nem vizsgálták olyan állatok intelligenciáját, amelyek magányosan élnek, nem tudták megfigyelni sem, hogy meg tudják-e különböztetni a különböző tárgyakat. Vonk úgy látja, hogy bár nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a medvék tudnak számolni, az egyértelműnek tűnik, hogy képesek elkülöníteni a pontok számát az általuk lefedett terület méretétől.
Más kutatócsoportok már végeztek hasonló kísérleteket más emlősökkel, így az akkori kutatási eredményeket össze tudták vetni a mostaniakkal. A csimpánzkísérleteket is folytató Vonk a medvék és a majmok intelligenciájának összevetése során megállapította, hogy a két fajnak hasonló kognitív készségeik vannak. Ez a felismerés azért jelentős, mert eddig még nem volt rá példa, hogy ehhez hasonlót fedezzenek fel egy nem emberszabású emlősnél. Ha azonban az elvontabb fogalmak értelmezéséről és a kategorizálási készségekről van szó, a medvék intelligenciája kiemelkedőnek mondható.
A kutatás során használt technológiát Vonk szerint a jövőben is felhasználhatják a faj készségeinek vizsgálata során. Az adjunktus úgy véli, hogy a módszertan más, eddig nem vizsgált emlősök képességeinek felmérésére is használható lehet.