Ausztrál kutatók azt vizsgálták, hogy hogyan képes a moha megélni az Antarktisz kietlen környezetében. A növényeknek vízre, napfényre és tápanyagokra van szükségük. Az Antarktiszon nyaranta sok a napsütés, a hó elolvadása után rengeteg a víz, ám a homokos, kavicsos talaj nem sok tápanyagot kínál.

A kutatók, hogy kiderítsék a mohafélék titkát, a növények vegyi összetételét elemezték, így fedezték fel olyan nitrogén lenyomatát, amely valamilyen tengeri ragadozó szervezetén jutott keresztül. A nitrogén megjárta az algákat, az apró rákokat (krilleket) és a halakat, majd a pingvinek szervezetét - magyarázta Sharon Robinson, a kutatócsoport egyik tagja.A kelet-antarktiszi magaslati tóparton azonban nem élnek pingvinek, így a biológusoknak ki kellett azt is deríteni, hogy honnan származik a rejtélyes ürülék.

Mint kiderült, a vizsgált moha egy őskori pingvinkolónia helyén nőtt.A nyolcezer és háromezer évvel ezelőtti időszakban az Adélie-pingvinek (Pygoscelis adeliae) kolóniája volt itt. Találtunk fosszilis maradványokat, valamint azokat az apró kavicsokat, amelyeket a fészekrakáshoz használtak, ráadásul még mindig ott az ürülékük. Mivel az Antarktisz klímája rendkívül hideg, a megfagyott tápanyagok mind a mai napig megőrződtek a talajban - magyarázta Robinson professzor.