A világ legragyogóbb elméi sem hittek a Higgs-bozon létezésében, amikor névadója, Peter Higgs 1964-ben előállt az elmélettel, aminek a gyakorlati igazolása ma a tudományos világ legnagyobb szenzációja. Higgs 34 éves volt, amikor az elméletét felvázolta, és komoly ellenállásba ütközött a korabeli tudományos közvéleményben, a tanulmányát is csak másodszori nekifutásra sikerült publikálnia.

Csaknem fél évszázaddal később a 83 éves professzor a CERN sajtótájékoztatóján láthatóan a könnyekig meghatódva beszélt arról, mennyire örül, hogy még az életében sikerült gyakorlati igazolást találni az elméletére. Higgs egyébként évek óta visszautasít minden interjút és médiaszereplést, azt mondja, nem akarja ezzel elvenni a reflektorfényt azoktól a tudósoktól, akik az elmúlt években a Higgs-bozon megtalálásán dolgoztak. Egyébként is roppant kényelmetlenül érzi magát attól, hogy a részecskét róla nevezték el, a sajtóban ráragadt isteni részecske kifejezéstől pedig főleg.

Azt már Higgs egykori kollégái mesélték el, hogy az elméletet, miszerint egy rejtélyes részecske, és az általa generált mező adná az összes többi elemi részecske tömegét, nevetségesnek tartották a legnagyobb fizikusok is. Gerry Guralnik, amerikai kutató egy olyan esetet elevenített fel a Daily Telegraph-nak, amikor a XX.század egyik legnagyobb fizikusának tartott Werner Heisenberg, a kvantumelmélet Nobel-díjas atyja jelentette ki, hogy aki Higgs teóriáját komolyan veszi, az nem érti a fizika alapvető összefüggéseit sem.

Az utóbbi évtizedek legelismertebb fizikusa, Stephen Hawking is elismerte, hogy nemigen hitt a Higgs-bozonban, sőt, most egy évtizedekkel ezelőtt kötött fogadáson száz dollárt veszített emiatt a világhírű amerikai elméleti fizikussal, Gordon Kane-nel szemben. Hawking egyébként híres arról, hogy nem szégyelli bevallani, ha tévedett: a fekete lyukakkal kapcsolatos egyik elméletét például harminc évvel a publikálása után bírálta felül, és ismerte el, hogy hibás volt.