Francia kutatók bejelentették, hogy feltérképezték a banán genetikai állományát: egy ázsiai vad fajta, a Musa acuminata genomjának leírása készült el. A banángenom ismeretében a jövőben növelhetik a gyümölcs kártevőkkel szembeni ellenálló képességét, emelhetik terméshozamát és javíthatják minőségét.

Mint kiderült, a banán DNS-e 36500 gént tartalmaz, nagyjából 14 ezerrel többet, mint az emberi genom. A banángenom elemzése a növény 7 ezer éves háziasítási folyamatát is feltárta. Az idők során a keresztezésekkel a banán íze javult, ám ennek ára az lett, hogy terméketlenné vált a növény, amely ma már képtelen a szexuális úton való szaporodásra. Termesztése ezért csak vegetatív szaporítással lehetséges, a meglévő növények hajtásait ültetik el évről évre, ebből nevelik az új fát.

Mivel ez egyúttal azt is jelenti, hogy a banán genetikai állománya nem frissül, a növény kezdi elveszteni a genomjában felbukkanó mutációk elleni küzdelmet. A világ ehető banánjainak több mint felét ma már egyetlen változat, a Cavendish elnevezésű fajta adja.

A világ banántermelésére egyre nagyobb veszélyt jelentenek a különböző kártevők és betegségek, melyek kihasználva a növény genetikai állandóságát évről évre kárt okoznak az ültetvényeken. Az 1950-es években az addig leggyakoribb kereskedelmi fajta, a Gros Michel például eltűnt a piacról a Fusarium oxysporum gombával való fertőzés következtében.