Az első épen megmaradt felső devonkori - 365 millió éves - rovar kövületét találták meg a francia Természettudományi Múzeum kutatói: a rovar 8 milliméter hosszú, tora külön áll a fejétől és a potrohától. A Strudiella devonica névre keresztelt rovart André Nel csapata fedezte fel a belgiumi Namur tartomány Strud településén. A felfedezésről szerdán számolt be a Nature brit tudományos folyóirat.

Ez az első szinte teljesen épen megmaradt devonkori kövület – mondta el André Nel. Az állatok ebben a korszakban kezdtek el diverzifikálódni és meghódítani a tengerből kiemelkedő szárazföldet"- tette hozzá.

A lelet mérföldkő, amely igazolja a molekuláris (DNS-en alapuló) időmeghatározásokat, amelyek szerint a rovarok igen régiek" – magyarázta a kutató.

Ebből a korszakból eddig mindössze két rovarkövület - álkapcsot - találtak, Skóciában.

A Strudiella devonica így betölti a 400 millió éves Rhyniella praecursor, a rovarokhoz közeli rokonnak tekintett ősi hatlábú és a 300-330 millió éves, sokféle rovarkövületekben gazdag karbon földtörténeti időszak közötti hézagot.

A Strudiella devonicára kissé homokos, finom agyagrétegben találtak rá – mondta el André Nel.

"Valószínűleg szárazföldi állatról van szó, amely a ma is élő húsevő rákféléktől, a nyári pajzsosrákoktól (Triops cancriformis) hemzsegő pocsolyába érkezett – mondta a tudós.

A kutatók szerencséjére a Strudiella devonica túlélte a rákok falánkságát, még ha a kövület nincs is túl jó állapotban. A kutató szerint feltehetően növényevő állatról van szó.

Amennyiben a szerzőknek igazuk van, és  feltehetően lárva állapotban lévő állat kövületére bukkantak, aminek felnőtt korában kinőttek volna a szárnyai, ez azt jelentené, hogy a szárnyas rovarok jóval korábban jelentek meg, mint az őslénytan eddig feltételezte - jegyezte meg a Nature-ben William Shear, a virginia Hampden-Sydney Főiskola tanára.