B-kategóriás horrorfilmek szoktak így kezdődni: az amerikai sajtó arról számolt be, hogy krokodiltojásokat és bébikrokodilokat találtak a dél-floridai Turkey Point atomerőmű hűtővizét elvezető csatornákban. A krokodilokat biológusok vizsgálják, csipekkel jelölik meg őket, és mindenkit megnyugtatnak, hogy a radioaktivitás a vízben nincsen olyan szinten, hogy az bármilyen hatással lenne a fejlődésükre. A jelek szerint az erőmű csatornáit az állatok jobban kedvelik, mint a környező mocsarakat.

A térségben jelenleg 1500-2000 körülire becsülik a vadon élő krokodilok számát, ami örömteli fejlemény azok után, hogy negyven éve még a kihalás szélén volt, és alig 300 darabot számlált a populáció. Az erőmű közelében található az egyetlen természetes élőhelyük a kontinensen (ellentétben rokonaikkal, az alligátorokkal, amelyek a déli mocsárvidékeken, így Floridában is milliószám tenyésznek). A nőstények április-május környékén rakják le a tojásaikat, általában 40 darabot, ebből általában 3-4 vészeli át az augusztusi kikelésig tartó időszakot.

Az erőmű csatornáiban optimálisak a körülmények a krokodilfészkek számára, a hetvenes években bukkantak fel itt az első állatok, ma pedig több mint száz fészket tartanak számon és figyelmek meg rendszeresen a biológusok. Rendszeresen befognak fiatal példányokat, megvizsgálják, megjelölik őket, majd újra szabadon engedik.