Az idei év egyik legjelentősebb eseménye a tudományos világban a Curiosity Mars-szonda érkezése volt a bolygóra. A várakozásoknak megfelelően elsöprő volt az érdeklődés a szonda landolása iránt, amit a NASA illetékesei jó előre, a mozifilmekéhez hasonló profi marketinggel harangoztak be, látványos előzetesekkel, és egy jól eltalált szalagcímmel (az atmoszférában való ereszkedés pokoli körülményeit mint a rettegés hét perce emlegették az űrhivatal szakemberei).

A landolás online közvetítéséhez a Ustream szolgáltatót választotta az űrügynökség, és a félig-meddig magyar cég adatai szerint az élő streamet 3,2 millióan követték a neten az űrügynökség három csatornáján. A három nagy amerikai tévécsatorna, ami élőben számolt be az eseményről, ennél összesen is kevesebb nézőt vonzott, külön-külön pedig eltörpült a nézettségük a NASA streamje mellett. A CNN-en 426 ezren, az MSNBC-n 365 ezren, a Foxon 803 ezren követték a Curiosity érkezését a Marsra.

A tavaly novemberben indult szonda egyébként az érkezés után percekkel életre kelt, és az önellenőrző rutinok lefuttatása után elkezdte a fényképek hazaküldését, illetve a tudományos kísérleteket. Csak a Twitteren közel 900 ezren követik a munkáját a Marson, ami a tervek szerint 668 marsi napig (ez 686 földi napnak, vagyis közel két évnek felel meg) fog tartani, és a fő feladata az emberi Mars-expedíciók előkészítése, illetve az esetleges marsi élet nyomainak felkutatása.