Nemrég talált fossziliák arra utalnak, hogy a modern ember elődei egymással párhuzamosan is élhettek. Most csak egy emberfaj él a világon, ez a Homo Sapiens, de ez nem mindig volt így, sok faj élt és halt ki a múltban. Ezek közül néhányat ismernek már a tudósok, de még mindig felfedezni vélnek új fajokat, mint például a hobbitoknak becézett Homo floresiensist a közelmúltban, bár erről vitáznak, hogy tényleg új fajról van-e szó.
A Homo ág nagyjából 2,5 millió évvel ezelőtt jelent meg Afrikában a kőeszközök megjelenésével egyidőben. A múlt század elején még az volt az általánosan elfogadott álláspont, hogy az ág legprimitívebb egyed a Homo erectus volt, vagyis ő volt a ma élő ember közvetlen őse. Nagyjából ötven évvel ezelőtt kutatók Tanzániában találtak egy még korábbi fajt ugyanebből az ágból, ez volt a Homo habilis. Ennek kisebb agya és az emberszabású majmokra jobban emlékeztető csontváza volt.
Kenyában 2007 és 2009 között 1,78 és 1,95 millió éves maradványokat találtak. Ezekből arra következtetnek, hogy még ennél is változatosabb volt a Homo törzs, legalább még egy kihalt ága létezett a Homonak. A Homo erectusszal párhuzamosan élhetett ez az újonnan felfedezett faj kétmillió évvel ezelőtt – mondta Meave Leakey, a nairobi Turkana Basin Institute kutatója.
Egy 1972-ben talált, KNM-ER 1470 néven ismert koponya már régóta a viták középpontjában van, néhány kutató ugyanis már ez alapján felvetette, hogy az ismert Homo erectus és Homo habilis mellett létezett még egy faj, ez lenne a Homo rudolfensis. Bizonyítékot azonban nem találtak, mert nem volt olyan Homo rudolfensis koponyájuk, melynek az arc és az állkapocs része is meglett volna, ez alapján lehetett volna megkülönböztetni a Homo habilistól.
A most talált koponyának van arc és állkapocs része is, ezt alig tíz kilométerre találták a KNM-ER 1470 koponyától. Emiatt arra következtetnek, hogy mindegyik töredék ugyanattól az új fajtól származik. A bizonyítékot az arc felépítésében találtuk meg, az ugyanis sokkal laposabb, mint a többi fajé, egyenes vonalat lehet húzni a szemgödörtől a fogak tövéig – mondta Fred Spoor, a lipcsei Max Planck Institute kutatója.
Afrika nyugati része eléggé zsúfolt lehetett kétmillió évvel ezelőtt, több emberfaj élhetett egymás mellett, és mindegyik a Homo törzs egy-egy ágát képviselte. A környezet akkoriban sokkal zöldebb volt, egy nagyobb tó is elterült ott, ideális körülmények voltak az ősembereknek.
A kutatók az újonnan felfedezett faj fogainak és állkapcsának vizsgálatával alapján arra is tudnak következtetni, hogy mivel táplálkozott. A metszőfogak például kisebbek, mint az eddig ismert Homo fajoknál, a száj hátsó részében pedig nagyok a fogak, vagyis leginkább ott rágtak – valószínűleg több növényt fogyasztottak, mint húst.
Ugyanakkor nem mindenki gondolja azt, hogy új fajt találtak, nem gondolják elégségesnek a bizonyítékokat. Leakey azonban biztos a dolgában, szerinte nem csak egy már ismert faj egyik egyedét találták meg.