A modern ember és a neandervölgyi ember közti hasonlóságok valószínűleg inkább egy közös ősre vezethetők vissza, mint a fajok keveredésére – állítja a PNAS folyóiratban megjelent tanulmány, amelyet a Cambridge Egyetem kutatói készítettek. Korábban úgy vélték, hogy a két faj genomjai közt fellelhető hasonlóságot a fajok keveredése okozhatta, ugyanakkor a most publikált tanulmány szerint ennek más oka lehet.
A modern ember eredetéről szóló elméleteket heves viták kísérik; a Homo sapiens eredettörténetével kapcsolatban négy elképzelés is létezik, de mindegyiküknek az afrikai közös ős a kiindulópontja. Az egyes elméletek támogatói azonban nem tudnak megegyezni abban, hogy történt-e hibridizáció, vagyis keveredés a modern ember és az ősember között.
A Cambridge Egyetem evolúciós biológiával foglalkozó szakértői, dr. Anders Eriksson és dr. Andrea Manica számítógépes szimulációval modellezte az evolúció folyamatát, hogy igazolják vagy cáfolják az egyes elméletek helyességét. A kutatók azt állítják, hogy a neandervölgyi és a modern eurázsiai emberek DNS-ének 1-4 százalékos egyezése azzal is magyarázható, hogy mindkettőjüknek közös őse volt, amely valószínűleg Észak-Afrikában, 300-350 ezer éve élt.
A két faj közti genetikai hasonlóság akkor kezdett kialakulni, amikor a modern ember Afrikán kívül kezdett el terjeszkedni, mintegy hatvan-hetvenezer évvel ezelőtt. Ezzel szemben a neandervölgyi ember korábbi DNS-vizsgálatai azt mutatják, hogy bár a genetikai jellegzetességeik, a polimorfizmusok felfedezhetők a modern európai, kelet-ázsiai és óceániai embertípusokban, az afrikai populációkban már nem.
Ezek a megállapítások cáfolják azokat a korábbi elméleteket, amelyek szerint a modern emberek fokozatosan kiszorították a neandervölgyieket, anélkül, hogy kimutatható génáramlás alakult volna ki a két csoport között. A neandervölgyi ember genomjának vizsgálata után az evolúciós biológiával foglalkozó szakértők arra következtettek, hogy a genetikai hasonlóság a két faj közötti hibridizációnak köszönhető.
A Harvard Egyetem professzora, David Reich, aki a hibridizáció elméletének támogatója, úgy véli, a jelenlegi adatok nem szolgáltatnak elég erős bizonyítékot a fajok keveredése ellen. Reich azért tartja megalapozottnak a hibridizáció elméletét, mert korábban végeztek olyan vizsgálatokat, amelyekkel megállapítható, hogy a genetikai hasonlóság egy közös ősnek, vagy a hibridizáció során kialakuló génáramlásra vezethető vissza.
Reich ezekre hivatkozva állítja, hogy az elemzéseik során olyan mintákat kaptak, amelyek egyértelműen a génáramlásra utalnak. Ezzel a megállapítással Svante Paabo, a Max Planck Intézet evolúciós antropológiával foglalkozó professzora is egyetért.