Az ősplazma és a közönséges anyag közötti lehetséges határt tapogatják ki a Brookhaveni Nemzeti Laboratórium relativisztikus nehézion-ütköztetőjében (RHIC), az előzetes eredményekről a kvarkkutatók washingtoni világkonferenciáján, a Quark Matter 2012 című rendezvényen számoltak be a RHIC fizikusai.

A New York-államban működő 3,8 kilométeres, négy méterrel a föld alá telepített gyorsítóban a fizikusok már jó ideje kísérleteznek a 13,7 milliárd évvel ezelőtt az újszülött univerzumot kitöltő kvark-gluon plazma előállításával és tanulmányozásával. A forró őslevesben még szabadon léteztek az anyag építőkövei, az immár a protonokba és neutronokba zárt kvarkok és gluonok – olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.

Míg korábban a RHIC kutatói főleg a közel fénysebességgel száguldó arany atommagokat ütköztettek, majd megfigyelték az ütközés energiájából létrejövő forró közeg tulajdonságait, 2012-ben váltottak. Az idei kísérletek során rendszeresen variálják az ütköztetett ionokat, valamint az ütközés energiáját. Ily módon a legkülönfélébb feltételek mellett állítják elő az anyag új formáját abban a reményben, hogy minél többet megtudhatnak annak tulajdonságairól.

„Az idei rekordév a RHIC történetében. Rekordszámú ütközéseket valósítottunk meg, először ütköztettünk urániumionokat, ahogy először valósítottunk meg aszimmetrikus ütközéseket arany és rézionok között" – mondta Samuel Aronson, a Brookhaveni Nemzeti Laboratórium igazgatója.

A kísérletek rávilágítanak arra, hogy milyen egyedülálló teljesítményre képes a relativisztikus nehézion-ütköztető. Samuel Aronson szerint a RHIC segítségével megismerhetjük a részecskék közötti finom kölcsönhatásokat, valamint azokat az erőket, amelyek a korai világegyetem kvark-gluon plazmáját átalakították a mai világunkat alkotó anyaggá.