A NASA által indított, és augusztus elején a vörös bolygón landolt robot ChemCam (vegyészeti kamera) nevű berendezésével rövid ideig pásztázott egy kis szikladarabot – áll a hivatal közleményében.

„Ez igen biztató. Fontos tudományos felfedezésekre számíthatunk a ChemCamnak köszönhetően, amely a következő években több ezer célpontot elemez majd” – mondta Sylvestre Maurice, a ChemCam-program egyik vezetője, a délnyugat-franciaországi Toulouse-ban működő Asztrofizikai és Bolygókutató Intézet (IRAP) munkatársa.

„Az első szikladarabról kapott adatok jobbak, mint amilyeneket a földi kipróbálás során kaptunk” – mondta az IRAP kutatója, egyike azoknak, akik a francia űrkutatási központtal (CNES) együttműködve a kamerát megtervezték.

A ChemCam a Curiosity egyik legfontosabb eszköze, és egyike a legkönnyebben felismerhetőknek, ugyanis a robot elején lévő rúdra erősítették, amitől küklopszra emlékeztet a Mars-járó. A lézerből, távcsőből és kamerából összerakott forradalmian új kutatási kamera a Curiosity körül 9 méteres körben képes elvégezni a sziklák és a talaj elsődleges elemzését.

A ChemCam harminc lézerimpulzust bocsátott ki tíz másodperc alatt a Coronation (Koronázás) névre keresztelt kődarabra. Az eredetileg N165-ös kódnévvel azonosított kavics a Mars-járó jobb oldalán, egy-másfél méter távolságra fekszik. Ahogy a lézer felforrósítja a célpontot, egy kamera a keletkező plazma felvillanásainak kiértékelése alapján állapítja meg annak kémiai összetételét. A mostani kísérletben a fény 6144 különböző hullámhosszú változatát sikerült regisztrálni az ultraibolya, a látható és az infravörös tartományban, ezek mindegyike tartalmaz valamilyen szintű utalást a felszabaduló kémiai elemekre.

„Sok jelet kaptunk a Coronationről” – mondta Roger Wiens, aki a ChemCam-kísérleteket irányítja az Új-Mexikó amerikai szövetségi állambeli Los Alamos-i laboratóriumban, és aki egyben a nyolc év alatt kifejlesztett eszköz másik tervezője. „Nyolc évig építettük a rendszert, itt az ideje az első eredményeknek”, összegezte a szakértők által csak lőgyakorlatként jellemzett első vizsgálat tapasztalatait a szakember.

A 2,5 milliárd dolláros összköltségű program keretében felbocsátott Curiosity augusztus 6-án szállt le a Marsra, és azt vizsgálja, hogy létezhettek-e valamikor a vörös bolygón olyan feltételek, amelyek esetleg lehetővé tették a mikrobiális életformák kifejlődését. Ugyancsak vizsgálja a Mars légkörét és geológiáját is.

A robot jelenleg 12 kilométerre van az 5000 ezer méter magas Sharp-hegy lejtőitől.