Idén augusztus 22-re esik az ökológiai túllövés napja. A Global Footprint Network kutatása szerint az emberiség szerdára felhasználta az egész évi erőforrásokat, amelyeket a Föld fenntartható módon képes előállítani. A GFN adatai azt mutatják, hogy mind a népesség, mind a fogyasztás mértéke folyamatosan növekszik. Bár a modern technológia segített növelni a terményhozamokat az utóbbi években, az így sem tud lépést tartani az emberiség létszámával és növekvő fogyasztásával.
Az ökológiai lábnyom tulajdonképpen egy természetierőforrás-elszámolási eszköz, amely azt méri, hogy mekkora az a biológiailag termékeny terület, amelyet egy adott népesség vagy tevékenység igényel, és viszonyítja azt a ténylegesen rendelkezésre álló terület nagyságához.
Az ökológiai túllövés állapota csak korlátozott ideig tartható fenn, mielőtt az ökoszisztéma degradálódása vagy esetleges összeomlása bekövetkezne. A degradáció jelei már tapasztalhatók: erre utal a vízhiány, az elsivatagosodás, a talajok pusztulása, a csökkenő szántóföldi hozamok, az erdőirtás, a fajok gyors kihalása, a halállományok összeomlása, valamint a globális klímaváltozás. A GFN kutatása megállapította, hogy egyes újabb következmények esetleg csak akkor válnak láthatóvá, amikor már visszafordíthatatlanná váltak.
Magyarország ökológiai lábnyoma, amely a beépített felszínt, valamint az ország lakosságának ellátásához szükséges területi igényt mutatja, jelenleg másfélszerese az ország területének, azaz életmódunkkal a jövő nemzedékeket terheljük – olvasható Bozó László akadémikus, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke által koordinált stratégiai programot részletező, két éve bemutatott kötetében.
A tanulmány előrejelzéseket tartalmaz a klímaváltozás magyarországi hatásairól. A 2021 és 2040 közötti időszakra vonatkozó adatokból kiderül, hogy a hőmérsékletváltozás az Alföldet sújtja majd a leginkább, és a legnagyobb 1,4 Celsius-fokos emelkedés az őszi hónapokban válik jellemzővé. A tél átlagosan 1 Celsius fokkal válik enyhébbé. A melegedés mellett érzékelhetően kevesebb csapadék hullik.
Ha az ENSZ által meghatározott, mérsékelt becsléseket vesszük alapul a növekedési ütemek meghatározásához, akkor – legalábbis a GFN adatai szerint – 2050 előtt már két Földnyi kapacitásra lenne szükségünk igényeink kielégítéséhez. A Természetvédelmi Világalap egy korábbi jelentésében arról számolt be, hogy az átlagos ökológiai lábnyom 1986-ban egyezett utoljára a bolygó biológiailag aktív területének nagyságával, ami a fenntarthatóság határvonalát jelentette.