Idén 328 fokozottan védett rákosi vipera született az állatok tenyésztésére és védelmére létrehozott Rákosivipera-védelmi Központban. A szokatlanul meleg idő miatt a harminc anya a korábbi évekhez képest 1-2 héttel hamarabb hozta világra az utódait. A hőség nem viselte meg az amúgy érzékeny hüllőket, és az átlagos alomban 11 utód volt. A legtermékenyebb nőstény, amely 2008-ban már a tenyészprogramban született, 22 kis viperát hozott világra.
Aki szeretné megtekinteni a fiatal állatokat, a Fővárosi Állat- és Növénykertben, a Budakeszi Vadasparkban, a Tropicariumban, a Nyíregyházi Állatparkban, a Szegedi Vadasparkban, a Kecskeméti Vadaskertben és a győri Xantus János Állatkertben nézheti meg őket. Az érdeklődők azt is megtudhatják, hogy mik azok a könnyen azonosítható morfológiai jegyek, amelyek alapján a viperák megkülönböztethetők az ártalmatlan siklóktól.
A program munkatársai igyekeznek eloszlatni a mérgeskígyókkal kapcsolatos tévhiteket is. A rákosi vipera nem véletlenül szorul rá az emberi segítségre: a múlt században az intenzív mezőgazdálkodás, az állat természetes élőhelyeinek eltűnése és a szándékos pusztítás a kihalás szélére sodorta a fajt, pedig a mérgeskígyók éppen olyan fontos részei a hazai élővilágnak, mint a közkedvelt állatfajok.
A tenyészprogram indulása óta már 1392 kígyó született a Rákosivipera-védelmi Központban, ahol jelenleg több mint hétszáz egyed él természetközeli, de biztonságos körülmények között. Idén 174 nőstény és 154 hím egyeddel nőtt a hazai állomány. A kis viperák átlagos súlya 2,5 gramm, hosszuk 139 milliméter. A központban tartott kígyókat egyedileg tartják nyilván, és rendszeres bakteriológiai és parazitológiai vizsgálatokat végeznek rajtuk.
A most született egyedek 10-15-ös csoportokban kerültek a központ szabadtéri terráriumaiba. A szaporítani kívánt állatokat már ősszel párba állítják, hogy a tavaszi nászidőszakot a párjuk mellett kezdhessék. A tenyészpárok minden évben változó összetételűek; kijelölésükkor figyelembe veszik származásukat, korábbi szaporodási sikerüket, illetve a genetikai vizsgálatok eredményeit.
Magyarországon a rákosi vipera 1974 óta védett, 1988 óta fokozottan védett, 1992-től pedig természetvédelmi szempontból a legvédettebb kategóriába tartozik: természetvédelmi értéke 1 millió forint. Magyarországon szabadon élő populációk csupán a Hanságban és a Kiskunságban maradtak fenn. A rohamos térvesztés legfőbb oka az állat élőhelyeinek átalakítása. A gyepek nagy részét mezőgazdasági művelésbe vonták, és a kígyók kereskedelmi célú gyűjtése mellett a szándékos pusztítás is a kihalás szélére sodorta a fajt. Ezért volt szükség egy komplex természetvédelmi program elindítására, aminek része a zárt téri tenyészállomány létrehozása is.
A Rákosivipera-védelmi Központ szabadtéri terráriumainak kialakításakor az volt a cél, hogy optimális életkörülményeket biztosítson a viperáknak, kizárva a ragadozókat, ugyanakkor lehetőséget teremtve az egymástól elszigetelt élőhelyekről származó egyedek párosítására. A tenyésztésén kívül a központban a rejtőzködő életmódú faj életmenetének megismerésére is lehetőség nyílik. A Rákosivipera-védelmi Központ a Kiskunsági Nemzeti Park területén található, a technikai üzemeltetéséért a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület felel. A szakmai felügyeletet a szakértőkből álló Rákosi Vipera Védelmi Koordinációs Csoport látja el.