Számos európai országban elhúzódik a gombaszezon, mert az éghajlatváltozás miatt meghosszabbodott a termőtestek növekedés ideje. Az Ausztriában, Svájcban, Norvégiában és Nagy-Britanniában végzett adatgyűjtés után az Oslói Egyetem kutatói 746 297 gombaadatot értékeltek ki, majd megállapították, hogy a szezon vége az év vége felé tolódik.

A gombák kulcsszerepet töltenek be az ökoszisztémákban: lebontják a növényi és állati maradványokat, és sok esetben visszajuttatják a tápanyagokat és ásványi anyagokat a körforgásba. Elsősorban az erdei gombák ízletes termőtestei ismertek, mint amilyenek a tinóruk, rókagombák vagy vargányák. Ezek ősszel nőnek ki a földből, hogy lemezeik vagy csöveik közül kiszórják a spóráikat. A gomba fő tömegét azonban egy földalatti fonalszövevény képezi. A termőtestek növekedésének változásai számos következménnyel járhatnak, mivel a gombák temérdek lebontó folyamat részesei, amelyeknek során többek közt üvegházhatású szén-dioxid szabadul fel. A táp- és ásványi anyagok körforgása is megváltozhat.

A vizsgált adatok egy része lelkes amatőr gombászoktól származik, ezek azonban számos esetben megegyeznek a szakemberek által gyűjtött adatokkal. A kutatók megállapították, hogy Ausztriában a gombaszezon vége évtizedenként átlagosan 1,1 nappal tolódott ki az év vége felé. Nagy-Britanniában ez az érték egyes területeken a 6,4 napot is elérte. Norvégiában ugyanakkor akár 3,8 nappal korábban is kezdődhetett a szezon.