A Nature folyóiratban jelent meg az a tanulmány, amelynek szerzői azt állítják, hogy a jégdzsungelek visszahúzódása nyomán hatalmas mennyiségű metángáz kerülhet a légkörbe, ez pedig a globális felmelegedés erősítéséhez vezethet. A nemzetközi kutatócsoport eredményei arra utalnak, hogy az ősi szervesanyag-készleteket valószínűleg a jég alatti mikrobák alakítják metánná.

Jemima Wadham, a Bristoli Egyetem munkatársa, a tanulmány vezető szerzője szerint óriási mennyiségű szerves szénről van szó, több mint tízszer akkoráról, mint amennyit az állandóan fagyott talajú északi régiók rejtenek. A laboratóriumi vizsgálatok tanúsága szerint ezek a jég alatti környezetek biológiailag is aktívak, ami azt jelenti, hogy ezt a szerves szenet feltehetőleg szén-dioxiddá és metángázzá alakítják a mikrobák. A szerzők szerint a kutatási eredmények azt sugallják, hogy az antarktiszi jégtakaró egy elhanyagolt, ám fontos alkotóeleme lehet a globális mentánkészletnek.

A szakemberek becslései szerint több százmilliárd tonna szén rejtőzhet a jégtakarók alatt, és mivel ezen metánkészletek feltehetőleg alacsony mélységben húzódnak, a jégolvadás nyomán könnyen felszabadulhatnak, és tovább erősíthetik a globális klímaváltozás folyamatát. A tanulmány társ-szerzője, Sandra Arndt szerint egyáltalán nem meglepő, hogy jelentős mennyiségű metán-hidrátra bukkanhatunk a jégtakaró alatt; akárcsak a tengerfenék alatti üledékrétegek esetében, itt is a hideg és a nagy nyomás uralkodik, ezek pedig ideális feltételei a metán-hidrát mezők képződésének.