Harmincöt éve, 1977. szeptember 5-én indult útnak a Voyager-1 amerikai űrszonda, ikertestvére, a Voyager-2 két héttel korábban vágott neki a világűrnek. A Voyager-1 már közeledik az óriási plazmabuborék burkolta Naprendszer határaihoz. Jelenleg 18 milliárd kilométerre van a Naptól, a Voyager-2 pedig 15 milliárd kilométerre.

Az egyes számú szonda egy igen forró és turbulens területen halad, amelyet átjárnak a Napból származó töltött részecskék áramlásai. Átjutva a Naprendszer határán a csillagközi térségbe kerül, ahol a szakemberek feltételezése szerint sokkal nyugodtabb környezet várja. Ha kijut a csillagközi térségbe, a Voyager-1 lesz az első, ember készítette eszköz, amelynek sikerül elhagynia a Naprendszert.

A Voyager-1 eredeti küldetése a Jupiter és a Szaturnusz volt, ahonnan az űrszonda rengeteg képet küldött haza. Bemutatta a Jupiter nagy vörös foltját, a Földnél is nagyobb átmérőjű anticiklonvihart, valamint a Szaturnusz gyűrűit. Egy sor felfedezést is tett, így megismertette a tudósokat a Jupiter Io nevű holdjának vulkánkitöréseivel, valamint az Európa hold jeges felszíne alatt rejtőző óceánnal. A Voyager-1 fedezte fel a metánesőkre utaló jeleket a Szaturnusz Titán holdján is. Dolga végeztével a Voyager-1 felhasználta a Szaturnusz tömegvonzását a gravitációs hintamanőverhez, hogy katapultáljon a Naprendszer pereme felé.

A két űrszonda számítógépeinek memóriája mindössze 68 kilobyte. Napjainkban a legkisebb iPod ennél százezerszer nagyobb memóriával rendelkezik. A Voyagerekről érkező adatokat egy húszfős csapat elemzi. Mivel az űrszondák olyan nagy távolságra vannak, a Voyager-1-ről a rádiójelek 17 óra alatt érnek a Földre, ikertestvéréről pedig 13 óra alatt. A kamerákat már rég lekapcsolták, de az űrszondák még mindig öt olyan műszerrel rendelkeznek, amelyekkel a mágneses mezőt, a kozmikus sugárzást és a Napból érkező töltött részecskéket, napszelet kutathatják. Mindkét űreszközt elláttak egy arannyal futtatott rézlemezzel is, amely az emberiséget és kozmikus környezetét mutatja be arra az esetre, ha idegen intelligenciával találkoznának.

A kettős küldetés 782,15 millió dollárba, mai árfolyamon 2,94 milliárd dollárba került. A Voyager-1 üzemanyag-tartalékai 2020-ig elegendőek, addigra, a szakemberek reményei szerint, az űrszonda már rég a csillagközi térben jár majd.