A drezdai Max Planck Sejtbiológiai és Genetikai Intézetben (MPI-CBG) jön létre az első, több tudományterületet összefogó rendszerbiológiai központ a világon: 2016-ig 26 millió eurót terveznek befektetni a sejtek titokzatos belső világát kutató állomásba. „Egy élő sejtben több tízezer molekula található, ezek összjátékát kívánjuk rendszerként megérteni" – magyarázta az amerikai Gene Myers, a bázis alapító igazgatója, aki kulcsszerepet játszott az emberi örökítőanyag megfejtésében.

A Welt című német lap szerint egymás mellett kutatnak majd biológusok, kémikusok, fizikusok és más szakterületek képviselői, hogy közelebb kerüljenek a fehérjéket, szénhidrátokat és más anyagokat előállító sejt "gépparkjának" működéséhez. A kutatások eredményeként a szövetek regenerációjáról is bővülhetnek az ismeretek. A regeneráció mestere a Mexikóban élő axolotl nevű szalamandra, amelynek leválasztott végtagjai teljes mértékben újra ki tudnak nőni.

A kutatók álma, hogy ezt a képességet az ember számára is elérhetővé tegyék. Úgy vélekednek, hogy a regenerációs készség az ember esetében talán csak elnyomásra került az evolúció során, és bizonyos körülmények között újra működésbe lehet hozni.

Míg korábban az axolotl volt az MPI-CBG kabalaállata, ma már a laposféregről vagy a vadászgörényről is el lehet ugyanazt elmondani. Előbbi ugyanis akár 180 részre osztható úgy, hogy mindegyik darabkából egy egész féreg fejlődjön ki – közölte Elisabeth Knust, a központ munkatársa. Meglepő módon az állatnak ehhez nincs szüksége a sejtosztódásért felelős külön szervre. A vadászgörény a legkisebb emlős, amelynek az emberéhez hasonló szerkezetű agya van, ami kiváló tanulmányozandó alannyá teszi a neurobiológusok számára..